Csodálatosabb nincs, mint amikor naplemente előtt, estefelé valahol a faluban megszólal egy kürt, egy tárogató, s ha fúvószenét hoz felénk a szél.
Tünemény: együtt! Kovács László Attila felvétele
A Nyír – mert én a Nyír előterében lakom – valamilyen kimondhatatlan varázslatossággal visszhangozza a halk muzsikát – mintha éppen közel húsz éve mesélte volna Kovács tanító Rétyen. Ilyen zenét csak itt, a Nyír ajtajában lehet hallani – folytatta. – S ha a Rétyi kapun át belebben a keleti szél, a visszhang a fenyők susogásával kergetőzik. Órákig hallgatom, s érzem-tudom, sehol a világon nincsen még egy ilyen hely, mint az én falum, a Dobolyka alatti Réty.
Azóta sok minden megváltozott ebben a faluban, megnőtt a zenét kedvelők-művelők serege, s a világháborús katonadalokat, megöregedett híres indulókat, rangos zeneszámokat hihetetlenül fiatal együttes szólaltatja meg. Vajon mennyivel lehet másabb, mennyivel lehet varázslatosabb a visszhangja a rétyi együttesnek, s mennyivel a megszámlálhatatlan ide sereglők zenéje, melyet a Kárpát-haza legkülönbözőbb tájairól "hoztak-cipeltek" ide – alázattal a lelkükbe és zenei tehetségükbe ványolva – azok a vendégek, akik mérföldeket utaztak azért, hogy eljuthassanak a magyar fúvósmuzsika sok munkával és kitartással rakott fészkébe? A matuzsálemi korú Guttmann Mihály bátyánk, a Romániai Magyar Dalosszövetség nagy eminenciása, tiszteletbeli elnöke vállalta a hosszú utat a kincses városból, csakhogy részese lehessen a XX. Megyeközi Fúvóstalálkozónak, és kijelentette: "minden zenekarnak el kell jutnia legalább egyszer a fúvósmuzsika Mekkájába!" Tanúi voltak a szentgyörgyiek, mi is mindnyájan, akik láttuk parádés felvonulásukat, hallhattuk a három székely megye és a csonka haza tizenhárom zenekarának júliusi parádéját a Honvédemlékműnél és a Feketeügy ölelésében, a szabadidőparkban. Udvarhelyszék és Alcsík, Marosvásárhely és Budapest, Vecsés és Mezőhegyes, Békéscsaba zenészeit fogadták vendégül a rétyiek, akik bemutatkoztak a céhes városban, Orbaiszék központjában, s ünnepi hangversennyel köszöntötték a húszéves kulturális mozgalmat.
A Nyír széléről meghallgattam én is a most már erősebb, fergetegesebb visszhangot. Reméljük, lesz még benne részünk a harmadik évtizedben is.
