A tárca szakemberei egyelőre – 2013-ig, az új közös agrárpolitika bevezetéséig – nem látnak esélyt az anyatehén-, vágási, hizlalási és extenzifikációs támogatások bevezetésére, mivel Románia 2007-ben nem választotta el a tejágazatot a marhahústermeléstől, és a könnyebb utat, a minimálisan három szarvasmarhát tartó gazdaságok támogatási formáját választotta. Ezzel együtt a megbeszélés nem maradt eredménytelen: előkerült egy nyolcmillió euró értékű felhasználatlan és elérhető uniós forrásalap, amelyet a "hátrányos hegyvidéki zónában marhahúst termelő gazdaságok támogatása" címen lehet igényelni. Tánczos Barna mezőgazdasági államtitkár utasítást adott, hogy minél hamarabb dolgozzák ki a támogatási formát, mivel azt az uniós elvárások szerint a 2012. január elsejei bevezetést megelőzően, 2011. augusztus elsejéig be kell jelenteni a brüsszeli szakbizottságnál.
A találkozón szó esett a jelenlegi tejminőségi problémákról is, a háromszékiek komoly vitába keveredtek e témában a minisztérium szakembereivel. A fővárosiak azt állították – tévesen –, hogy Románia 2013. január elsejéig dolgozhatja fel a nem extra minőségű tejet (amelyben a szomatikus sejtszám 400 000-nél, az összcsíraszám 100 000-nél magasabb milliliterenként), az itthoniak pedig 2012. január elsejéig tartó haladékról tudnak. Az unió élelmiszer-biztonsági bizottságának határozata egyértelműen kimondja: a romániai tejgyárak csak 2012. január elsejéig kapnak haladékot a gyengébb higiéniai minőségű tej feldolgozására. A találkozót követően értesítették a háromszékieket, hogy az Országos Állat-egészségügyi Ügynök­ség­nél újabb, egyéves haladékot igényelnek. Az ügynökség államtitkár-helyettese, dr. Csutak László arról tájékoztatta az ittho­niakat, hogy a haladékkérést elküldték Brüsszelbe. A válasz szeptember végére várható, egyelőre azonban senki sem tudja megjósolni, milyen fogadtatása lesz a hosszabbítási kérelemnek.
Amint már jeleztük, 2012. január elsejétől várhatóan rengeteg gond lesz a tejértékesítéssel, ha érvényben maradnak a jelenlegi határidők. Az állatorvosi laboratóriumi mérések azt mutatják, hogy nyári időszakban az össztejnek alig 35–40 százaléka felel meg az uniós higiéniai előírásoknak, télen pedig – amikor a természet is "gondoskodik" a gyors hűtésről – a tej közel 60 százaléka felelne meg a feldolgozási követelményeknek. Bárhogyan is hangozzék az uniós válasz az újabb halasztási kérésre, a közeljövőben felgyorsulni látszik a tejelőállomány csökkenése a kisgazdaságokban. E tendencia enyhítésének egyik megoldása a húsmarhatartásra való átállás, amelyet az igazgatóság szakemberei is szorgalmaznak.