A norvég rendőrség bejelentette, hogy a korábban közzétett 86-tal szemben 68 áldozatot szedett Anders Behring Breivik az Oslo melletti szigeten. A fővárosban történt robbantás áldozatainak száma viszont a korábban közzétett hét helyett valójában nyolc – írta a BBC, a rendőrségre hivatkozva. Eközben tegnap délután zárt tárgyaláson hallgatták ki a sajtó által norvég mészárosként emlegetett, szélsőjobboldali nézeteket valló férfit, aki beismerte, ő követte el a merényleteket, de azt mondta: nem bűnös. A rendőrség azt gyanítja, egyedül követte el a kettős merényletet, Breiviket terrorizmussal és tömeggyilkossággal vádolják.
A rendőrség szerint az eltérést az okozta, hogy kezdetben nehezen jutottak információkhoz a szigeten történtekkel kapcsolatban, így összességében a kettős támadás a korábban közzétett 93 helyett 76 áldozatot követelt. Már minden holttestet átszállítottak Utoyáról a partra, de azonosításuk még folyamatban van.
Óriási médiaérdeklődés előzte meg a pénteki kettős terrortámadás elkövetésével vádolt Anders Breivik (felvételünk) tegnapi első bírósági meghallgatását, de a tárgyalást vezető bíró kizárta a nyilvánosságot az eseményről. Az oslói bíróság épületében a meghallgatás előtt a bíróság szóvivője közölte: zárt lesz a tárgyalás, valószínűleg utólag sem közölnek majd róla információt. A szóvivő szerint a tárgyalást vezető bíró "biztonsági okokra" hivatkozott. Breivik első, rendőrségi kihallgatásán "szörnyűnek, de szükségesnek" minősítette tettét, és ügyvédje, Geir Lippestad szerint "tényekkel és bizonyítékokkal is alátámasztotta" mondanivalóját. Az ügyvéd közölte, védence a norvég társadalom ellen akart támadást intézni, mert szerinte gyökeres változtatásokra van szükség. "A társadalomra, struktúráira és irányítási rendszerére akart csapást mérni. Véleménye szerint ez csak forradalom segítségével lehetséges" – mondta.
Tegnap délben egyperces néma csenddel emlékezett meg a norvég királyi család, a kormányfő és sok ezer névtelen honpolgár a pénteki mészárlás halálos áldozatairól. Az Oslói Egyetem előtti téren a tömeg tapsától kísérve fekete gyászruhában megjelent Harald király és neje, Szonja királyné, valamint Jens Stoltenberg miniszterelnök. Szolidaritásból a többi skandináv országban is egyperces gyászcsendre kérték a lakosságot.
Megszólalt Breivik apja
Anders Behring Breiviknek öngyilkosságot kellett volna elkövetnie – mondta édesapja a terrorizmussal vádolt fiúról a norvég TV2 csatornának adott interjújában.
,,Soha többé nem vehetem fel vele a kapcsolatot" – mondta a jelenleg Dél-Franciaországban élő 76 éves férfi, aki 1980-ban vált el Breivik édesanyjától, és 15–16 éves kora óta nem is beszélt a most 32 éves fiával. Breivik és édesapja 1995-ben látta egymást utoljára. Az apa, Jens Breivik az interjúban azt kérte, a tévécsatorna ne mutassa az arcát. A TV2 beszámolója szerint a férfi azt mondta, nem ad több interjút. "A legrosszabb perceimben arra gondolok, hogy öngyilkosságot kellett volna elkövetnie ahelyett, hogy másokat ölt meg" – mondta a TV2-nek. Arra a kérdésre, hogy nem túl erősek-e ezek a szavak egy édesapától, azt választolta, hogy igen, de kétségbeesés fogja el, ha visszagondol a történtekre. "Még mindig nem értem, hogyan történhetett meg ilyesmi. Nem normális, aki ilyet csinál."
Hősként mentett egy német turista
Hősként tekintenek Norvégiában egy német turistára, Marcel Gleffére, miután bérelt csónakjával húsz fiatalt mentett meg a pénteki norvégiai mészárlás során – számolt be a Daily Mail. Marcel Gleffe éppen családjával készült kirándulni Utoya szigetére, amikor a norvég merénylő, Anders Behring Breivik tüzet nyitott az ott táborozó fiatalokra. A katonamúltú férfi családjával kávézgatott, közben az oslói merényletről beszélgettek, amikor felismerte a sorozatlövő fegyver szigetről érkező hangját. Ezután a sziget felől úszva menekülő fiatalokat látott, majd füstgránátok füstjét. Távcsövön keresztül látta, hogy még többen vannak a vízben. Gleffe azt nyilatkozta, ösztönösen cselekedett, és nem ijedt meg a vészhelyzetben, amikor csónakjával a szárazföldről a fiatalok segítségére sietett. "Rengetegen voltak a vízben, egy kötéllel mentőmellényeket dobtam feléjük, és behúztam őket a csónakba. Mindannyian sikítoztak és sírtak" – idézte fel a történteket Gleffe.
Magyar barát
Egy Norvégiában élő magyar származású férfi volt a legjobb barátja Anders Behring Breiviknek, aki Budapesten is járt – derül ki az internetre felkerült 1500 oldalas naplójából. Anders Behring Breivik legjobb magyar barátját Péternek hívják, még a középiskolából ismeri. Péter szülei Magyarországról menekültek át a skandináv országba a hatvanas években, ahogy Breivik írja, a "marxizmus elől". A norvég mészáros ugyanakkor megjegyzi: politikai nézeteit még Péter előtt is titkolnia kellett. A dokumentumból kiderül: a norvég ámokfutó ismerte a magyarországi szélsőjobboldali szervezeteket, köztük a MIÉP-et, a Jobbikot és a Toroczkai László és Zagyva Gyula nevével fémjelzett Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat. Írásában nagy terjedelmet szentel a magyar történelemnek is.
Egyértelműen terrorista cselekmény volt a múlt pénteki norvégiai kettős merénylet, az elkövető politikai indíttatásból, félelemkeltés céljából hajtotta végre a vérengzéseket – foglalt állást egy nemzetközi jogi és egy biztonságpolitikai szakértő. Egyikük szerint nem kell eltúlozni annak a jelentőségét, hogy a norvég tömeggyilkos írásaiban Magyarországot is többször említi. Valki László jogászprofesszor világossá tette: akkor lehet terrorista cselekményről beszélni, amikor emberek életét, biztonságát vagy vagyontárgyait veszélyeztető merényletet hajtanak végre félelemkeltés céljából. Jelen esetben is az általános félelemkeltés szándékával, a politikai rendszer, a balközép koalíció megrendítésére törekedve követte el a merényletet a 32 éves fiatalember. A professzor kifejtette: míg egy ámokfutó úgymond belső feszültségét akarja felszámolni, a terrorista társadalmi-politikai célokat akar elérni, a norvég merénylő a skandináv államok liberális bevándorlási gyakorlata ellen lépett fel.
Marxistavadász igazságosztó lovag
Anders Behring Breivik, a "marxistavadász" 2002-ben indította el keresztes hadjáratát az iszlám, a szocializmus és a médiák ellen. Az igen hosszú szövegben, amelyben keveredik naplójegyzet, terrorista kézikönyv, történelmi hivatkozás és politikai propaganda, a 32 éves norvég az "igazságosztó lovagok kommendátorának" tekinti magát, és jelzi, hogy felméri gyilkos terveinek hatását. "A második világháború óta legnagyobb (náci) szörnyetegnek fognak címkézni" – olvasható az angolos Andrew Berwick álnéven írt, Európai függetlenségi nyilatkozat – 2083 című szövegben, amely a következő szavakkal zárul: "Azt hiszem, ez lesz az utolsó bekezdés. Most július 22-e, péntek van, 12 óra 51 perc." Alatta egy fotón a Marxistavadász feliratú fegyverrel látható. A szövegben olvasható útjának 2002-es londoni kezdete, amikor nyolc (meg nem nevezett) társával együtt megalapította az Európai Katonai Rend és Büntető Törvényszék – a Templomos Lovagok nevű szervezetet, amelynek célja "megelőző háború Európa kulturálisan marxista/multikulturális rezsimjei ellen", hogy "visszaszorítsuk, legyőzzük vagy meggyengítsük a most folyó iszlám megszállást/gyarmatosítást, stratégiai előnyre tegyünk szert egy elkerülhetetlen háborúban, mielőtt még a fenyegetés testet ölt". "A párbeszéd ideje lejárt – folytatja Breivik. – Adtunk egy esélyt a békének. Most ütött a fegyveres ellenállás órája." A szöveg, amelynek első oldalát a templomosok keresztje díszíti, tele van utalásokkal a muzulmánok elleni harc keresztény hadvezéreire.
