Változnak az évszakok, az éjszakák, a nappalok... – kezdődik a közkedvelt sláger is, hiszen mindenki tisztában van a változás törvényszerűségével.
A gyerekek természetesnek veszik a változatosságot, mert élénk fantáziájuknak, mozgékonyságuknak ez felel meg igazán, miközben úgy igénylik a maguk nyugodt kis fészkét, mint egy kikötőt.
A kamaszok, bár titkon igénylik a biztonságot, mégis a változást érzik lételemüknek, mert ettől függ az élet dinamikája, és ennek hiánya számukra merevséget, öregedést jelent, ami megvillantja a halál közelségének lehetőségét.
Mindkét csoport az élet mellett teszi le a voksát, hiszen ha nyüzsgünk, szüntelenül változunk, nem érhet utol az elmúlás.
A felnőtt ember felfogása már valahogy más lesz. A biztonságot keresi, a biztos fészket, a biztos munkahelyet, az anyagi biztonságot nyújtó karriert, a kiszámítható helyzeteket.
Ha mindez nagyjából megvalósul, akkor hiányérzete támad, és ilyenkor kezdi el a kalandozást: vakmerő túrákra vállalkozik, kifelé kacsingat a házasság által biztosított kapcsolatból, hirtelen foglalkozást, munkahelyet, lakhelyet változtat. Ami eddig megnyugvást jelentett számára, az most akadállyá tornyosul, mert időközben elveszítette azt a lendületet, lelkesedést, mely előrevitte. Ottragadt a kikötőben, ahogy nyelvünk szemléletesen kifejezi: élete valahol megfeneklett.
A legtöbben azonban, miután révbe érnek, élik a megszokott mindennapokat, és még a kalandokat is csak a vágyak szintjén élik meg, csupán a megmagyarázhatatlan sóvárgás él bennük a valamikori ifjúi lelkületük után, de megnyugtatják magukat a biztonságérzet illúziójával, sőt, még büszkék is, amiért ellen tudtak állni a változásnak. A kitartást és az érzelmi kötődést összetévesztik a merevséggel, és így minden, ami állandóságot eredményez, erénnyé értékelődik bennük. Ezen a jól kikövezett úton járva azonban a figyelem lankad, az éberség fölöslegesnek tűnik, az életkedv lassan elszivárog, és a hirtelen bekövetkező változások katasztrófaszerű csapásként érik őket. A munkahely elvesztése, a párkapcsolat szétesése, a már felnőtté vált gyerek eltávolodása, távozása így válik megrendítő, áthághatatlannak tűnő akadállyá.
Ha még emlékszünk ifjúkori eszméinkre, célkitűzéseinkre, engedjünk teret a változásnak, megszilárdítva elveinket eddigi élettapasztalatainkkal, és az akadályok mindjárt leküzdhetőek lesznek, életünkben feltűnnek az újabb partok, újabb kikötők.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
