Mindkét bogyós (ál)termésű gyümölcsünk őshonos Eurázsia és Észak-Amerika területén. Ezért és táplálkozási értékeiket ismerve érthetetlennek tartom, hogy a házi művelésű gyümölcsösökön kívüli, nagybani termesztésük élelmiszer-ipari feldolgozás céljából nem jellemző, mint több ismert bokorgyümölcsünké.
A köszméte (egres) számos vadfaja és alfaja szolgált a jelzett termesztett variáns kialakítására, s attól függően, hogy a nemesítés milyen célt követett, vannak változatai a bokor jellege, a tüskés vagy csupasz ágak kialakítása, a gyümölcs színe, érésideje stb. szerint. Így aztán a köszmétének, bármennyire is hihetetlennek tűnik, ma már több mint ötezer fajtáját tartják számon. Nagybani szüretelése félig érett, zöld bogyós állapotban történik, mert csak így szállítható, tárolható. A pirosasra érett bogyó ugyan édes, de lágysága miatt romlékonnyá válik.
Vegyi összetétele: víz 82,7, fehérje 0,6, zsír 0,4, cukor 5,7, cellulóz 3,8 százalék. Amit kevesen értékelünk: a köszméte C-vitamin-tartalma valamennyi hazai termesztésű gyümölcsünkét felülmúlja! Csak összehasonlításképp: míg az alma 100 grammjában 50 mg C-vitamin van, addig a nyers, érett köszméténél 100–300 mg. A zölden szedett és így fogyasztott köszméte azonban az alacsonyabb határérték alatti, nagyszerű vitaminértékéből tovább veszít például levesként.
A tüskementes ág és szőrtelen egresbogyó kedveltebb gyümölccsé, utóérésre való képessége szerethetőbbé tette. Energiaértéke kevés (38 kcal 100 g-ban), felhasználása sokoldalú. A puha, piros egres nyersen kitűnő ízű gyümölcs, levesként nem egészen éretten használjuk, mártásnak, dzsemnek, lekvárnak néha magtalanná passzírozva főzik. Vitaminértékét megőrző készítmény a szörp és a bor, melyek egészségünket is óvják megfázás, láz esetén. Antioxidánsként szervezetünk immunrendszerét segíti, csökkenti a triglicerid- és koleszterinszintet, a vese- és hólyagbántalmak ellen is hatékony.
Kerti ribiszke. Több faja és alfaja, változata létezik a nemesítők jóvoltából. Színét tekintve van fehéressárga, vörös (a leggyakoribb), fekete. Az egres után a legmagasabb a C-vitaminja. Egy kg ribiszkében 6 g fehérje, 70 g szénhidrát, 7 g szerves só és 43 g rost található. Felhasználása szintén sokoldalú, dzsem, lekvár, leves, mártás, szörp, bor készül belőle. (Amíg az esztelneki téesz feketeribiszke-ültetvénye megvolt, bora országos hírűvé vált Könczei József mérnöknek is köszönhetően. Sajátos íze összetéveszthetetlen, jómagam is kóstolgattam annak idején.)
Gyógyhatását már az ókorban ismerték. Sikerrel tartja kordában a magas vérnyomást. Hátráltatja az érelmeszesedést, ellenőrzi a koleszterinszintet. Dr. Zágoni Elemér ma már nyugdíjas csíkkarcfalvi gyógyszerész fekete ribizli gyümölcséből és leveléből kivont több gyógyhatású készítményt dolgozott ki a vashiányos vérszegénység ellen (Ribifer), a magas vérnyomás ellen (Hiporib tabletta), és számos gyógyteát, amelyet könyvében (A fekete ribiszke, Alutus Könyvkiadó, 2005) tesz közzé.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
