Belföldi hírek

Ezt később a kormánykoalíciót alkotó pártok több vezetője és maga Emil Boc miniszterelnök is cáfolta, a DLP szóvivője, Sever Voinescu pedig úgy nyilatkozott, hogy legfeljebb 2012. január 1-jétől lehetséges a béremelés, de több tényezőtől függ: a gazdasági növekedés mértéke, a költségvetési hiány teljesítése, valamint a nemzetközi gazdasági helyzet alakulása mind közrejátszik majd a döntésben. Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter szerint is túl korai béremelésről beszélni, Tănăsescu azonban megerősítette, hogy a valutaalap, az Európai Bizottság és a Világbank szakértőinek a román hatóságokkal folytatott megbeszélésein szóba került a lehetőség. Jeffrey Franks, az IMF bukaresti küldöttségének vezetője – amely a nemzetközi hitelezők kéthetes romániai felülvizsgálati látogatásának következtetéseit mutatta be – kijelentette: van egy kevés többlet a költségvetésben, amit a kormány belátása szerint használhat fel. Mégis úgy véli, korai lenne béremelést ígérni, mert az adóbevételek ugyan egyeznek az előre jelzett értékekkel, és a költségeket szigorú ellenőrzés alatt tartották a folyamatos ésszerűsítéssel és létszámcsökkentéssel, de még mindig fölös a közalkalmazottak létszáma, és nem világos, hogyan alakul a román és a nemzetközi gazdaság helyzete. Románia a második negyedévben szinte valamennyi kötelezettségét teljesítette a nemzetközi hitelezőkkel szemben. A nemzetközi hitelezők szerint az egészségügyi reform folytatására, az állami vállalatok veszteségeinek és adósságainak csökkentésére, valamint az állami beruházások támogatására kell összpontosítani a következő hónapokban.

Bizalmatlanok a bizalmik
Nem bíznak a kormány által ígért béremelésben a szakszervezeti vezetők, hiszen ez csak elbocsátások árán lehetséges. A valutaalap képviselői a megszabott béralap betartását kérik a kormánytól és a szakszervezetektől, tehát ha ötszázalékos fizetésemelést akarnak, ötszázalékos létszámcsökkentésre lesz szükség – magyarázta Bogdan Hossu, az Alfa Kartell elnöke, aki szerint a jövő évi választásokra való tekintettel szeretnék a béreket a 2010-es szintre tornászni – számszerűen, tehát nem a 14 százalékos inflációs korrekcióval –, ami körülbelül 12 százalékos kiigazítást jelent, ezért javasolnak az idénre öt százalékot, jövőre pedig marad hét százalék két részletben. Az infláció miatt ez sem éri el a 2010-es vásárlóerőt – figyelmeztetett. Dumitru Costin, az Orszá­gos Szakszervezeti Tömb elnöke szerint léteznek olyan területek, ahol fölös a személyzet száma, például a központi és a helyi közigazgatásban; egyúttal emlékeztetett arra, hogy tavalytól büntetik a választási kenőpénz felajánlását. Szintén a központi közigazgatási létszámból faragna le Simion Hăncescu, a tanügyi szabad szakszervezetek szövetségének elnöke, mert a minisztériumokban még vannak "ingyenélők", miközben az oktatás, az egészségügy és a rendőrség már emberhiánnyal küzd.

Vizitdíjat, de gyorsan
A kormánynak le kell mondania a gyógyszereladásra kivetett illetékről, és vizitdíjat kell bevezetnie, minél gyorsabban – jelentette ki Jeffrey Franks tegnap. A Nemzetközi Valutaalap romániai küldöttségének vezetője szerint az egészségügy meglehetősen beteg, mert a rendszer igényei nagyobbak, mint a rendelkezésre álló források. Ezt a kevés pénzt sem hatékonyan költik el, a leginkább rászorulókra nem jut. Gyors és mélyreható reformra van szükség – mondotta. A kormány vállalta a vizitdíj bevezetését, és azt is, hogy az ingyenes ellátásra jogosultak aránya ne lépje túl a betegállomány 40 százalékát – figyelmeztetett. Az erre vonatkozó tervezetet 2010 novemberében dolgozta ki a kormány, a szenátus már elfogadta, a képviselőházban azonban elakadt. A tervezet szerint a betegekkel legfeljebb évi 600 lejt lehet kifizettetni konzultációkra, kivizsgálásokra, analízisekre és kórházi kezelésekre, ha ezt túllépi, ingyenes ellátásra jogosult. A családorvosi konzultá­cióért 5, a munkaidőn kívüli otthoni vizitért 15 lejt kell majd kiadni, a szakorvosi látlelet a rendelőben 10, túlórában 20 lej lesz, mentőorvos is 20 lejért megy házhoz.