A német fővárosban élő fiatalok kétharmada szinte semmit nem tud a hírhedt berlini falról – tűnt ki egy tegnap nyilvánosságra hozott berlini felmérésből.
A tekintélyes Forsa intézet annak kapcsán végezte a közvélemény-kutatást, hogy közeleg augusztus 13., a jelenlegi főváros keleti és nyugati részét 28 éven keresztül elválasztó fal megépítésének 50. évfordulója. Az évforduló kapcsán Berlinben nagyszabású megemlékezéseket tartanak.
A felmérés szerint a 30 év alatti, de mindenekelőtt a rendszerváltás utáni berlini fiatalok csaknem 70 százaléka számára augusztus 13. semmit nem mond, jelentős részüknek fogalma sincs arról, hogy mi történt akkor. A válaszok alapján szakértők számára feltűnő, illetve elgondolkoztató volt az is: a berliniek mintegy tíz százaléka még mindig úgy véli, hogy a fal építése "helyes lépés" volt. A szóban forgó tíz százalék úgy vélekedett, hogy csakis így lehetett megőrizni az egykori kommunista NDK stabilitását, illetve megakadályozni azt, hogy a keletnémet szakemberek Nyugatra vándoroljanak át.
A hírhedt berlini fal támogatói mindenekelőtt azok közül kerültek ki, akik annak idején Berlin keleti felében éltek. Meglehetősen nagy volt a "helyeslők aránya az egykori keletnémet kommunista utódpártot", a PDS-t is magában foglaló, reformkommunista Baloldal Pártja híveinek körében. Ezzel egy időben vált ismertté, hogy a helyi törvényhozási választások előtt álló Mecklenburg–Elő-Pomerániában a Baloldal Pártjának tartományi szervezete augusztus 13-ra tűzte ki kongresszusát. Ezen pedig olyan határozatot készül elfogadni, amely a berlini fal építését "kényszerű szükségszerűségként" kívánja megvédeni. Az egykori keletnémet hatóságok 1961. augusztus 13-án kezdtek hozzá a 155 kilométeres fal felépítéséhez. Annak fennállása alatt, 1961 augusztusa és 1989 novembere között mintegy ötezer embernek sikerült az NDK-ból Nyugat-Berlinbe szöknie, és körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben. Német kutatók, illetve történészek hivatalos adatai szerint a falnál 136 személy vesztette életét szökés közben, túlnyomó többségüket a keletnémet hatóságok lőtték agyon. A hírhedt határlétesítményt kitervelő, néhai keletnémet kommunista párt- és állami vezető, Walter Ulbricht 1961. június 15-én a világsajtó képviselői előtt még azt állította: az NDK-nak nem áll szándékában semmilyen falat emelni Berlinben.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
