A változtatás elég hátrányosan érinti a megyei egyesület tevékenységét, mivel a szervezet amúgy is anyagi és fenntartási gondokkal küzd. A visszalépést a dél-romániai nagygazdák kérték és "intézték" az erdélyiek tudta nélkül a minisztériumban, hiszen náluk nem sikerült hivatalosan is bejegyzett, reprezentatív szakmai társulásokat létrehozni, így nem volt, akinek a láttamozást elvégeznie. Ötvös Mózes megyei elnök nagyon elégedetlen a változtatással, hiszen a begyűlt tagdíjakból sikerült volna a tejkontrollt végző technikusok fizetését időben folyósítani, míg a szolgáltatás állami támogatás része az egyesület számlájára kerül. (Incze Péter)

Meghosszabbított határidő
A mezőgazdasági kifizetési ügynökség felhívja mindazon gazdák figyelmét, akik juh- és kecskeállományuk után támogatást igényeltek, hogy a mezőgazdasági minisztérium határozata értelmében a helyszíni ellenőrzések határidejét meghosszabbították 2011. szeptember 15-ig. A támogatást igénylő gazdák kötelesek megtartani a jelzett időpontig az igénylésben szereplő állatlétszámot, amelyet szeptember 15-ig újra ellenőriznek a Gazdaságok Országos Nyilván­tartója alapján, a gazdaságokból eltűnt állatok után pedig nem jár támogatás.

Tabără lemondását követelik
Valeriu Tabără azonnali lemondását követeli az Agrostar gazdaszakszervezet, mivel véleményük szerint a mezőgazdasági tárca nem tett semmit annak megakadályozására, hogy a viszonteladók elfogadhatatlanul magas áron kínálják az őstermelőktől felvásárolt zöldséget. A szakszervezet szerint nemcsak a termelők, hanem a vásárlók is hátrányban maradnak, annak ellenére, hogy a terméshozam idén jelentősen növekedett. A viszonteladók nevetségesen kis összegért vásárolják fel a zöldségeket, így a termelőket akár csőd is fenyegetheti – hívja fel a figyelmet az Agrostar. "A romániai mezőgazdaságnak olyan miniszterre lenne szüksége, aki felismeri a hasonló helyzeteket, és beavatkozik az őstermelők és a vásárlók érdekében" – jelentette ki Niculae Ştefan, a több mint 45 000 tagot számláló Agrostar elnöke.

Borászati kutatóintézet
Szőlészeti-borászati kutatóintézet működik hamarosan a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken. A székhelye Tarcalon lesz, itt korábban évtizedekig már működött, de munkáját az elmúlt években szüneteltette. A tarcali szőlészeti-borászati kutatóintézet a tervek szerint a Tokaj-hegyaljai borvidék szőlészeinek, borászatainak bázisa lesz. Bihari Zoltán, az intézet megbízott igazgatója szerint a kutatás mellett szükséges egy szolgáltatói labor létrehozása is, amelynek feladata a térség borászatainak kiszolgálása lesz. Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke azt mondta: a szőlészeti-borászati ágazatban a minőség az elsődleges, ebben pedig nagy szerep jut az intézetnek. Jelezte: a szőlőoltvány- és termeléstechnikai kutatások mellett kiemelten fontosak a borászati kutatások, a borok kezelésének vizsgálata, az aszúborok stabilitási vizsgálata és az erjesztéssel kapcsolatos kutatások.

Pályázat fiatal gazdáknak
Összesen 83,5 millió euró értékben 4083 hiteles pályázatot nyújtottak be Romániában a fiatal gazdák számára kiírt program keretében. Az igényelt támogatás első ízben haladta meg az erre a célra szánt 50 millió eurós értékhatárt, így a pontszámok szerinti besorolás alapján döntenek majd a jogosultságokról. A 112-es számú támogatás keretében a növénytermesztő farmok irányába nyilvánult meg a legnagyobb érdeklődés. A július 29-én lejárt pályázati időszakot követően november elsejétől hirdetnek újabb pályázatot a fiatal gazdák számára vissza nem térítendő támogatásokra. Ennek keretében maximum 40 000 eurós értékű támogatás igényelhető. Az igénylés feltételei azonban szigorodnak: a fiatal gazdáknak legalább 150 órás szakirányú képzési tanfolyamon való részvételről tanúskodó oklevelet kell bemutatniuk.