A gazdasági folyamatok tekintetében késett a "tavasz", Románia csak 2011 első negyedévében jött ki a recesszióból. A kilábalásban most tart ott, ahol a régió többi országa a tavalyi második félévben. Ebből kiindulva a külföldi elemzők is úgy vélik: némi késéssel ugyan, de Romániát is eléri az adósságválságból kiinduló reálgazdasági lassulás.

Bizalom és passzivitás
Egyre több példa mutatja, hogy Románia megítélése javulgat. Nemrég bizakodó elemzést tett közzé például a Bank of America Merrill Lynch, a jövő évi növekedési előrejelzését 2,5 százalékról 3,5 százalékra emelve, és hasonló növekedést vár a Nordea is. Egy másik jel, hogy Románia kockázati megítélése az európai adósságválság közepette "leszakadt", pénteken már 100 bázisponttal volt alacsonyabb a román CDS-felár, mint a magyar. Az is látható, hogy egyéves időtávon a román CDS csökkent leginkább a régiós országok közül. Mondhatjuk ugyan, hogy volt honnan, de a kiinduló tavaly nyári román CDS-felár csak 30 bázisponttal magasabb, mint a magyar, mostanra pedig a magyar CDS ugyanott van, mint egy éve, a román viszont 100 bázisponttal lejjebb.
A megítélés javulását egy felminősítés is tükrözi – miközben az adósságválság mélyülése nyomán inkább leminősítések jellemzők Európá­ban. Június és július elején mind a három nagy hitelminősítő megszólalt Romániával kapcsolatban. Az S & P és a Moody’s megerősítette a besorolást, a Fitch pedig javított rajta, ezzel befektetési kategóriába emelve a román adósságokat. A három nagy közül már csak a Standard and Poor’s-nál vannak befektetésre nem ajánlott kategóriában a román állampapírok.
A javuló kilátások egyik korai jele az volt, hogy egészen májusig a régió legjobban teljesítő devizája volt a lej, mintegy ötszázalékos erősödéssel tavaly év végétől. Az eurózóna adósságválsága miatt növekvő aggodalom azonban a lejen is meglátszik, előnye a többi devizához képest minimálisra olvadt. Az elemzőházak szerint a rövid távú gyengülés után fél-egyéves távon újból erősödhet a lej, két év múlva pedig az euróval szemben a 4,0-es szint alá mehet.

Kései tavasz
Az elemzőházak pozitív véleményének egyik indoka, hogy Románia túl van a legrosszabbon, azaz kijött a válságból, és beindult az exporttermelés, valamint az egyébként nagy belső piac is az éledezés jeleit mutatja. A legutóbbi hitelfelülvizsgálat során az IMF elemzői megjegyzik, a vállalati magánszektorban a banki hitelezés az idei második negyedévben már fellendülést mutat.
Az idei első negyedévre a román gazdaság valóban túljutott a "legrosszabbon", de a szűken értelmezett régióban utolsóként jött ki a recesszióból. Növekedése a válság előtti években sem volt szárnyaló, mindössze 2–3 százalékos. Az idei növekedés egyelőre szerény, a kilátásokat pedig erősen árnyalja, ami az eurózónában történik, hiszen a román gazdaságot még mindig inkább az export húzza. Figyel­meztető jel máris, hogy az európai feldolgozóipar dekonjunktúra felé hajló hangulatban van, ami két éve nem látott pesszimizmust tükröz.
Huszonkétmilliós népességével Románia a fogyasztásán kívül munkaerő-piaci potenciálja miatt is jelentős. Külö­nösen mivel még közép-európai viszonylatban is alacsonyak a munkabérek. Bár az átlagbérek és az egy munkaórára jutó személyi költségek az utolsó adatok szerint feleakkorák voltak, mint Lengyel­országban vagy Magyaror­szá­gon, a felzárkózás erőteljes, ami a munkaköltségek évi húsz­százalékos emelkedésében jelenik meg. Mivel a versenytárs országokban a bérdinamika már alacsonyabb, a különbség viszonylag gyorsan kiegyenlítődhet.

Az IMF-es háttér
Románia megítélését támasztja alá egy másik fontos elem, mégpedig az IMF jelenléte. Miután a 2009-ben megkötött készenléti hitelkeret lejárt, Románia 2011 márciusában újabb, ezúttal óvatossági hitelkeretről állapodott meg a Valutaalappal. A kormány ebből a keretből – EU/IMF/Világ­bank együtt 5 milliárd euró – már nem szándékozik összegeket lehívni. A felülvizsgálati eljárások és azok eredményei viszont hiteles megerősítést adnak a kormány munkájának. A második hitelkeret eddigi felülvizsgálatai azt állapították meg, hogy Románia "csont nélkül" teljesíti a feltételeket. Egyelőre nem merült fel, hogy "puhulna" a költségvetés és csökkenne a kormány reformok iránti elszántsága. A 2012-ben esedékes helyhatósági és parlamenti választások közeledtével a külső hitelesség megerősítése azonban különösen fontos lehet.
Románia is azon országok sorába tartozik, ahol komolyabb költségvetési kiigazítás zajlott az elmúlt években. 2009-ben hétszázalékos volt az elsődleges, kamatfizetések nél­küli államháztartási hiány a GDP-hez viszonyítva, amit a következő évben -5 százalékra, 2011-ben pedig várhatóan -3 százalékra sikerül mérsékelni. Államadóssága messze az EU-átlag alatt áll, idén a GDP 34 százaléka körül alakulhat, s ezzel Európa legkevésbé eladósodott országai közé tartozik.

Görög banki fertőzés
Az adósságválság növekedési kockázatain kívül Romá­niára nézve nem elhanyagolható veszélyt jelent a görög bankokon keresztül átszivárgó krízis. A közép-kelet európai térségben Bulgária után Ro­mániában vannak legnagyobb mértékben jelen a görög bankok, a görög kitettség pedig a román GDP tíz százalékát jelenti. A Nordea szerint ráadásul alulbecsült a kitettség, legalábbis ami az olasz bankok jelenlétét illeti.
Ha az eurózóna gazdasága újból lassul, az a román gazdaság fő hajtóerején, az exporton is érzékelhető lesz. A kivitel 15 százaléka például Olaszor­szágba megy, és a teljes román export iránti kereslet csaknem negyede köthető a perifériaországokhoz. A veszély harmadik forrása a devizában denominált adósságok. Romániában ugyan nem beszélhetünk a magánszektor végzetes mértékű eladósodásáról, a hitelek nagyobb részét devizában vették fel. A GDP "mindössze" 30 százalékát teszik ki a magán­szektor adósságai, ám a vállalati szektorban a hitelek 60 százaléka devizahitel.

(a portfolio.hu elemzése nyomán)