A régészeti feltárás alapján nyilvánvaló, hogy félköríves román kori templom alapjain nyugszik a mai épület, és a Szent László-legenda napvilágra került két változata idegenforgalmi érdekességgé-értékké is teszi ezt a műemléket.
Kicsinynek bizonyult a templom, ahol százak hallgatták az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott főjegyzője, dr. Bustya Dezső igehirdetését, aki Mózes könyvéből, Jákób példáján ecsetelte, hogy a templomfelújításra szánt munkában mit jelentett az Úrtól kért lelki segedelem. Ez a besenyői egyházvezetés, a hívek öröksége és a régmúlt faragott kövei, melyek e kis közösség és a polgári falu XIII. század előtti létezését bizonyítják. Régészek, restaurátorok és művészettörténészek, kiállított tárgyi emlékek tettek erről tanúbizonyságot az ünnepi istentiszteletet követő tudományos értekezleten is. Ez alkalommal a templom portikuszában Páll Zsófia jóvoltából emléktáblát állítottak a település két jeles szülöttének, Szotyori Nagy Gyula (1887–1945) és Nagy Áron (1887–1962) altábornagynak és vezérőrnagynak, akik kiemelkedő szerepet vállaltak a második világháborúban, mindketten hadtörténetünk szakírói voltak. Az emléktáblát Bergh Sándor, az ünnepeltek magyarországi rokona leplezte le, s a két személyiségről e sorok írója szólt a közönséghez.
Szót kért Pállyi József, az egyházkerület képviselője, Puskás Bálint alkotmánybíró, Albert Álmos szenátor és Márton Árpád parlamenti képviselő. Tiszteletes B. Barabás Berta helybeli lelkésznek, a munkálatok lelkes animátorának a műemlék templomról írt ismertető kiadványát Jánó Mihály művészettörténész mutatta be. A mikóújfalusi fúvósok zenéje kísérte a templom bejáratához állított és megáldott kis székely kapu avatását, mely a csernátoni Haszmann-műhely alkotása. Filmvetítés, rajzverseny és játszóház, legendamondó verseny, táncház és nótaest zárta az örökségvédelmi napot.