Az államtitkár hangsúlyozta: jó minőségű, egészséges, biztonságos élelmiszert előállító, minőségi mezőgazdaságra van szükség, mely fenntart egy élhető vidéket, sok embernek ad munkát és megélhetést. A tennivalók közül az élelmiszerpiac visszaszerzését és a vertikum visszaállítását jelölte meg legfontosabb feladatként, tarthatatlannak nevezve, hogy az értékesített agrártermékek árából mindössze 19 százalék jut a termelőnek. A politikus szerint hazaárulással ér fel a fel­dolgozóipar és a piacok elvesztése, ami teljes kiszolgáltatottságba taszította az ágazatot. Míg a két világháború között egy hektár földre 1,2 számosállat – élősúlyban 500 kilogramm – jutott, ma csupán 0,15, vagyis a nyolcada – hívta fel a figyelmet Án­gyán. Kifo­gá­solta, hogy egy fel­mérés szerint a magyarországi hús­fel­dol­gozók termékeiben az alap­anya­gok több mint fele nem hazai ter­mék, mégis hungaricumnak tüntetik fel. Mint ahogy a koreai lencsére is az van írva, hogy magyar termék, csak azért, mert itt csomagolják – fűzte hozzá.
Nemzeti elkötelezettségű agrár- és vidékpolitikára van szükség, s a jó minőségű terméket ott kell elsősorban felhasználni, ahol megtermelték, hangsúlyozta Ángyán József, aki elrettentő példaként említette, hogy az átlagrépa Magyar­országon 1847 kilométert utazik a felhasználóig, míg tőle öt kilométerre ott rohad a helyben termett répa a veremben, mert a termelő nem tudja eladni. Ángyán József szerint ha a gyógyszert meg a fegyvert ki lehet vonni az áruk szabad áramlásából, akkor ezt az élelmiszerrel is meg kell tenni, mert az is nemzetstratégiai kérdés.
Az expó megnyitóján Fekete Balázs, a Magyar Állattenyésztők Szövet­sé­gének elnöke is vészharangot kongatott, arról beszélve, hogy hárommillió alá csökkent a sertések száma Ma­gyarországon. Ez minden idők legalacsonyabb sertésszáma, kevesebb, mint a második világháború után – tette hozzá. Ugyancsak aggodalomra ad okot, hogy évről évre tízezerrel csökken a tejelő marhák száma, amely már nem éri el országosan a 170 000-et. Meg­ítélése szerint mára már olyan kicsi az állatállomány, hogy senkiről nem mondhatunk le, így a kis, a közepes és a nagy gazdaságokat is támogatni kell.
Az idei expó újdonságának számított, hogy a kiállítók minden korábbinál több, az ifjú generációknak szóló programot szerveztek, mint például a fejési bemutatók. Az állatsimogatási lehetőséggel a városi gyerekeknek a haszonállatokhoz való viszonyát szerették volna javítani, a kiállított traktorok, kombájnok nyergében is többnyire fiatalok ültek a vásár idején. Idén 300 kiállító 15 000 négyzetméteren mutatta be termékeit és szolgáltatásait. A nagy gépgyártók és -forgalmazók mellett számos, régióbeli kis élelmiszer-ipari vállalkozás is kiállított, hagyományos módon előállított, minőségi magyar termékeket mutattak be.