Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) gondozta gazdasági fejlesztési terv többek között jelentős infrastruktúra-fejlesztéseket, sikeres természetvédelmet, erős ipart, fejlett turizmust és kiváló szakembereket "vizionál" a helyi magyar közösség számára.
Nemzeti gyarapodást és pénzügyi-gazdasági fellendülést szeretne a Mikó Imre Terv, amelynek alkotói széles körű szakmai-nemzetpolitikai-társadalmi összefogás révén kívánják kialakítani végleges formáját. Számí­tanak a közvélemény segítségére, aktív részvételére – mondta el a Kolozsvári Ma­gyar Napok keretében Ja­kabos Janka, az EMNT háromszéki szervezetének elnöke. Szerinte az erdélyi gazdaságnak és szereplőinek hidat kell képezniük a magyar és a román kormány között, a terv pedig ennek a hídnak a kiépítésében is fontos szerepet kíván betölteni.
Szatmáry Kristóf (képünk), a magyar Nem­zetgazdasági Minisztérium belgazdaságért felelős államtitkára jelezte: nem a magyar állam projektje a Mikó-terv, hanem erdélyi magyar kezdeményezés, ennek megfelelően helyi lábakon kell majd állnia. Erdélyi szakemberek dolgozzák ki, és erdélyi gazdasági szereplőket hivatott segíteni. "A Kárpát-medence magyar vonatkozású gazdasági életét hibásan szemléljük külgazdasági tevékenységként, a nemzeti sajátosságok miatt azt sokkal inkább belgazdaságnak kellene tekinteni. A Mikó-terv a magyar–magyar viszony helyreállításának elindított folyamatában tölt tehát be sajátos szerepet" – emelte ki Budapest szerepét Szatmáry. A terv egyfajta autonómiát is jelent: nagy lehetőség az erdélyi magyar közösségnek, hogy megmutassa: az önrendelkezésnek nem csak politikai értelemben van jelentősége, hanem gazdasági perspektívákat is teremthet.
Péti Márton, a magyar kormány egyik háttérintézményének területfejlesztési szakértője úgy tartja: a jelenlegi nemzetközi hangulat alkalmas a terv útnak indításához. Összhangban áll ugyanis az unió kohéziós politikájának reformüzeneteivel is, egyfajta biztosíték a uniós pénzek 2014–2020 közötti lehívására, mert helyi adottságokhoz igazított fejlesztéseket bátorít. Sőt, Magyarország is tanulhat a Mikó-tervből. "Közösség alapú gazdaságfejlesztésből jó kis lecke lesz ez Budapestnek. Itt jóval összetartóbbak a közösségek, mint otthon, mi is kíváncsiak vagyunk hát, hogyan is működik gyakorlatba ültetve egy ilyen terv" – fogalmazott Péti.
"A rendszerváltást követően jószerével megszűnt az erdélyi ipari termelés, az azóta létrejött kis- és középvállalkozások elszórtan működnek, elszigetelt kom­munikációval küzdenek a fennmaradásért" – kezdte a terv iparra vonatkozó megoldásainak bemutatását Ju­hász Jácint, a Babeş–Bolyai Tudo­mányegyetem Köz­gazdaság Karának dékánja. Ezeket a vállalkozásokat kellene összefogni, befektetéseiket ösztönözni, támogatást szerezni számukra. A közeljövőben ügyfeleknek és gazdasági szereplőknek szóló ingyenes adatbázist hoznak létre, valamint pályázati szaktanácsadást is hozzáférhetővé tesznek. "Sokan úgy pályáznak ma, hogy amire pénzt adnak, arra kell pályázni. Ezen a szemléleten változtatni kell" – mondta Juhász, aki a terv pénzügyi sikerét az "ingyenes pénzosztás" helyett a visszatérítendő hitelprogramokban látja. "Az ingyen pénzosztás átka, hogy nem mindig kerül produktív felhasználásra. Mi a gazdaságra sokkal ösztönzőbb kedvezményes mikrohitelekben látjuk a Mikó-terv sikerét" – tette hozzá az oktató. A terv amúgy az erdélyi akadémiai szféra sajátos összefogásának eredménye is, különböző hazai egyetemek több szakembere vett részt kidolgozásában.