Addig azonban újabb tárgyalások következnek: a koalíció a parlamenti és önkormányzati választásokról szóló törvény elfogadására készül, és módosítani kívánják a helyi választottak jogállásáról szóló törvényt is. Utóbbira azért van szükség, hogy a polgármesterek és tanácstagok négy évre szóló mandátumát meghosszabbíthassák a fél évvel később sorra kerülő választásokig. A koalíciós ülésen az egyéni kerületes, kompenzáció nélküli, egyfordulós választási rendszer bevezetéséről is beszéltek. Ezt az RMDSZ ellenzi, mert a lakosság jelentős részét hagyná parlamenti képviselet nélkül, csak a nagy pártoknak kedvezne. Bár ezt a DLP javasolta, a tárgyalások kimenetelének függvényében, a konszenzusra való törekvés jegyében hajlandó módosítani álláspontját, és a kétfordulós választási rendszert sem tartja elképzelhetetlennek. Az RMDSZ vezetői ma az SZDP vezetőivel tárgyalnak az alkotmány és a választási törvények módosításáról, előbbihez ugyanis kétharmados többségre van szükség. Az SZDP nem ért egyet az összevont választásokkal, Victor Ponta pártelnök igen határozottan közölte, hogy minden eszközzel fellépnek ellene: megtámadják az alkotmánybíróságon, a parlamentben (bizalmatlansági indítvánnyal), és előrehozott választásokat kérnek, mert "hátravitt" választásokról senki sem hallott, csak a DLP szeretné 2013-ig nyújtani hatalmát.
Felvállalják az államfő tervezetét
A DLP formálisan is felvállalja a Traian Băsescu államfő által a parlament elé terjesztett alkotmánymódosítási tervezetet, és kérni fogja a képviselőház és a szenátus közös, alkotmánymódosítással tavaly megbízott bizottságának felfrissítését – közölte tegnap Sever Voinescu, az alakulat szóvivője. A döntés a párt országos vezetőségének ülésén született. Romániának szüksége van az alkotmány módosítására, éppen ezért a DLP-nek az lesz a célja a bizottsági munka során, nem egyszerű politikai célokat szolgáló játékról van szó. "Arra összpontosítunk, hogy megszerezzük a bizottság kétharmadának támogatását" – mondotta Sever Voinescu.
Nehéz volt a pótérettségi
16,06 százalékos volt az átmenési arány a pótérettségin, 109 595 beiratkozott középiskolás diákból 17 778-nak sikerültek a vizsgái az őszi szesszióban. A legrosszabbul a Konstanca megyei diákok teljesítettek, 11 százalék sem ment át. A legjobb eredmények Mehedinţi megyében születtek, ott 52,97 százalék az átjutási arány. Hargita megye is hátul áll 12,2 százalékkal, Kolozs megyében 20,62 százalék volt sikeres, a 2357 vizsgázóból hetet kellett puskázás miatt eltanácsolni. Hunyad megyében 18,97 százalék, Maros megyében 24,85 százalék, Szatmár megyében 16,85 százalék, Szilágy megyében 17,94 százalék, Szeben megyében 21,95 százalék, Temes megyében 14,5 százalék kap diplomát, de itt hat olyan középiskola is van, amelynek egyetlen diákja sem tudott eleget. Fehér megyében négy ilyen iskoláról tudni, de összesen 17,35 százalék vette az akadályt. Aradon 16,7 százalék, Bihar megyében 22,31 százalék, Beszterce-Naszódon 17,41 százalék, Brassó megyében 19,56 százalék ment át a jelentkezők közül. A Kárpátokon kívüli megyék zöme 11–16 százalék között mozog, Bukarest 15,93 százalékon áll, csak Vaslui, Suceava és Giurgiu diákjai bizonyultak felkészültebbeknek, ott 31–36–38 százalék vizsgázott sikeresen.
Stagnálnak a bérek
A nettó átlagjövedelem júliusban 1471 lej volt, majdnem változatlan az előző hónaphoz képest, mert a növekedések és csökkenések majdnem ugyanolyan mértékűek – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból. A nettó átlagbér egy lejjel csökkent az előző hónaphoz képest. 2010 júliusához viszonyítva, amikor az alapfizetéseket 25 százalékkal levonták, az állami alkalmazottak nettó keresete 15,6 százalékkal emelkedett az egészségügyben és a szociális gondozóknál, 11,6 százalékkal a tanügyben és 10,6 százalékkal a közigazgatásban. Tavaly júliushoz viszonyítva a nettó átlagkereset 8,6 százalékkal nőtt.