Tizenkét hatszemélyes csapat nevezett az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Erdővidéki Szervezete által rendezett, a hét végén zajlott Erdővidéki Ifjúsági Napok versenyébe. A verseny nem volt könnyű, hiszen a két nap alatt mintegy tucatnyi, fizikai erőt és tudást követelő megmérettetésen kellett átesniük. A fiatalok mellett mintegy kétszázötven szurkoló és érdeklődő vett részt. Őket is program várta: lovagolhattak, csocsózhattak, paintballozhattak, vagy éppen arcot festhettek, barkácsolhattak.
Már a csapatok szombat délelőtti felvonulása eseményszámba ment: hangosan, már-már harsányan vonult a zászlókkal felszerelkezett fiatal sereg, hogy a városlakók érdeklődését kivívja. A bemutatkozást követően a labdarúgócsapat edzőpályáján felállított színpadon és annak környékén, illetve a város területén elkezdődött a verseny. A csapatoknak biciklizésből, szaladásból, célba lövésből, kötélhúzásból, zsákban futásból, Trabant-húzásból, majd tizenegyesrúgó és falmászó képességükről kellett bizonyságot tenniük, de tanúsítaniuk kellett, hogy fényképet is tudnak készíteni, hogy ismerik a szülőhelyüket. Ez utóbbit fantáziadúsan oldották meg: a településükre jellemző darabok közt kinél bányászfelszerelést, kinél borvizesüveg-címkét vagy éppen Benedek Elek-meséskönyvet lehetett fellelni. Az összesítést követően kiderült, a legjobban a Baróti Szabó Dávid Középiskola diáktanácsának csapata teljesített, őket szorosan a vargyasi Dávid Ferenc Egylet második csapata követte, míg a dobogó harmadik fokára a bodosi Don’t go-sok kerültek.
Vasárnap délután Keserű Sándor a magyar Szent Koronáról, Demeter László Erdővidék híres szülöttei, Derzsi Sámuel Erdővidék hét csodája, Demeter Ernő Isten és az ifjúság, Nagy István pedig Ifjúság és önkormányzatiság címmel értekezett.
