Öregjeink a diktatúra idején esténként a Szabad Európa híreit hallgatták, s mint egykori árkosi szomszédom, Kurta Áron bátyám tette, várták az amerikaiakat, ők hozzák majd a gondtalan időket. Nem hozták, hozta az 1989-es változás, kialakította a jellegzetesen "honi kapitalizmust", mely majdnem olyan könyörtelen, mint annak klasszikus, amerikai változata. Aki bírja, marja – mondják sokan keserű szájízzel. Mi azért most sem nézünk vissza – állították a nyujtódiak, még akkor sem, ha előrelépni – mármint gazdasági dolgokban – egyre nehezebb. Ebben az évben Isten áldása a hatalmas pityókatermés. Sokak számára ráfizetéses, de enélkül még keserűbb lenne a mindennapi kenyér.

A védőszent ereje
Szent László király alakja-emléke itt a legerősebb, egyedi titulus a Szentföldön, védőszentje Nyujtód műemlék templomának, buzgó katolikus népének. Nem tud itt már vizet fakasztani a kősziklából a székely, mint Szent László tette, de munkára-alkotásra serkenti a nyujtódiakat, hiszen hozzá imádkoztak a júniusi templombúcsún. László király közbenjárásával sem lesz baj. A helybeliek azt lesik, hogy milyen "vizet" fakaszt a kézdivásárhelyi önkormányzat számukra, sorakoznak-e már a pályázatok e hármas csatlós település számára, hoznak-e javakat, befektetésre pénzalapot. A keresztény legenda szerint László király a kősziklából is vizet tudott fakasztani. Ez egyfajta jelképes üzenet is a nyujtódiak és mindnyájunk számára: mert a magyar mondavilág e fejezete arra utal, hogy a hazáért, a szülőföldért, s hát miért ne, a faluért vívott küzdelemben elcsigázott harcosok joggal számíthatnak "a néppel eggyé forrt, igaz vezetőre, mert az mindent elkövet értük, s ha kell, a kősziklából is vizet fakaszt a kedvükért". Persze, a legenda legenda marad.
– Nem olyan könnyű feledni a szép templombúcsút – mesélték a helybeli asszonyok. – Jól kisírtuk magunkat a sok szép szó, beszéd hallatán. De itt a pityókaszedés dandárja, hazamentek a rokonok, a távolból érkezett vendégek. Nekünk, ha nem a mezőn, akkor a kapu előtt vagy éppen a zöldségeskertben a helyünk. Itt mindenbe bele kell kapaszkodni. Nézze meg azt az embert: kiült a kapu elejébe, hogy el tudjon adni potom áron néhány zsák pityókát, de közben lába előtt a kosár, bontja a fuszulykát!
Jó volt az idei termés, 25–30 tonna között ingadozik hektáronként – összegezzük a hallottakat –, de vannak olyan termelők is, akik panaszkodnak, hogy bizony rothad a pityóka. Az időjárást, a sok csapadékot, a meleget és ennek eredményeként a burgonyavész terjedését emlegetik. Egy-egy fajta lassan degenerálódott, mert bizony a pénzhiány az oka annak, hogy minőségi vetőgumót nem tud vásárolni a kisebb termelő, és nemcsak harmadszor, hanem még negyedszer is visszaülteti azt a következő évben.
– Elképesztő kérem, hogy eddig 40 banit ígértek a felvásárlók a krumpli kilójáért, de akad olyan termelő is, aki már 35 vagy 30 baniért is odaadja, mert pénzre van szüksége – mesélik.
– A felvásárlási árak ilyetén alakulása miatt hirtelen csend keletkezett. Mindenki figyeli a pityókastratégia alakulását, nálam például egy hete senki nem jelentkezett – tájékoztatott ifj. Lukács László termelő, mezőgazdasági mérnök. – Hatalmas az ajánlat, leselkedik a kereslet, és gyalázatos módon lezuhantak az árak. Nyujtód a vidék egyik legkiválóbb krumplitermő vidéke. Csak itt a hármas faluban – mert Kézdi­szász­falut és Sárfalvát is ideszámítom mint falufelelős és tanácstag – a tízet is meghaladja a nagybani krumplitermelők száma.
Talán nincs is olyan családi ház, amelynek kapuja előtt ne látnánk szépen zsákolt fehér és vörös burgonyát, második kenyerünket. Mellette koszorúba font hagymát, káposztát kínálnak. A településen áthaladó nemzetközi úton robognak a kocsik, s csak az áll meg, akinek felette olcsónak tűnik a portéka. Gazdag ősz, kegyetlenül és lassan alakuló piac... Szépnek mutatkozik a nyujtódi határban a cukorrépa. Termesztésére csak azok vállalkoztak, akik annak rendje és módja szerint szerződést is kötöttek a feldolgozóval. A felmérések megtörténtek, s a területi képviselők becslése alapján 45–50 tonnás, sőt, ennél magasabb hektárhozamra is lehet számítani. Bár a termelők száma csökkent, a répával bevetett terület is, úgy néz ki, a juttatás, melyet tavaly kaptak, ebben az esztendőben is meglesz. Hadd legyen édesebb a teája annak is, aki nem ismeri, hogy milyen a répaegyezés, -kapálás.

Jakabos díszkapuja mögött
Díszkapu alatt kell betérnie a krumplifelvásárlónak Lukács László gazdaságába. Bár munkaidő van, a kézdivásárhelyi városi tanács tagja szakít időt számunkra is.
– Ossza meg nyujtódi közösségi gondjait velünk – kértük Lukács Lászlót –, a három falu infrastruktúrájáról is szóljon, mert úgy tűnik, nem nagyon kényeztette el a városvezetés önöket. Nem volt elég ennyi esztendő Kéz­divásárhely közművesítésének bővítésére, korszerűsítésére, miért nem került sor eddig erre a városrészre is?
– Nekünk most éppen ez a legnagyobb-legfontosabb óhajunk: a csatornázás és az ivóvízhálózat kiépítése mind a három – már említett – ikerfaluban. Ez párhuzamosan történne. Elké­szült a topográfiai felmérés és az előtanulmány. Az ivóvízvezetést két változatban képzelték el: Nyujtódon – ez fekszik magasabban – fúrt kutat készítenének, de az is megoldható, hogy rácsatlakozzunk a magasabban fekvő lemhényi vízhálózatra. A szennyvízhálózatnál mutatkozik könnyebb megoldás, mármint hogy a mi hálózatunkat is rákössék a város ülepítőrendszerére. Tárgyalásokat folytattunk egy alvállalkozóval, próbáltuk meggyőzni – mert a város költségvetése szűkös –, hogy építse ki a hálózatokat, s addig üzemeltesse, ameddig a kiadásai megtérülnek, esetleg tovább is. Készen áll a közösségi házunk, hamarosan átadjuk rendeltetésének. Ebben kap helyet a posta, a rendőrség, a fogadóiroda, a gyógyszertár és a családorvosi rendelő. Be­fejeztük a sárfalvi és a szászfalusi kultúrotthon javítását, megkezdtük, de anyagiak hiánya miatt időlegesen áll az utcák kavicsozása, sort akarunk keríteni a mezei utak feljavítására is. Átjárókat készíttetünk a Feketeügyre, mert kerülővel lehet csak megközelíteni a vízen túli határrészeket. Sajnos, nem olyan egyszerű, tervezet kell rá, mert felelősségteljes munka. Sikerült néhány várakozóhelyet kialakítani a buszmegállókban. Sokan ingáznak innen a városba, és kezdődik az iskola is. Ezek számát még gyarapítani akarjuk. Van egy alkalmazottunk is, aki rendben tartja a zöldövezeteket, és elvégzi a szükséges köztéri takarítást is – mondta Lukács képviselő.
A diktatúra idején Jakabos István, az akkori gazdaság főmérnöke nagy, székely kapuhoz hasonló díszkaput faragott bérmentesen a helybeli téesz bejáratához, amit – mert megviselte az idő – a tavalyi vihar kidöntött és darabjaira tört. A más faragványairól is ismert mesterre emlékezve Lukács László és Gáspár Zoltán tanácstag kezdeményezésére és a városi tanács anyagi támogatása révén helyreállították a kaput. Egyedi, mert galambdúcát faragott emberalakok tartják. Homlokgerendájára Farkas Róbert kézdimartonosi faragómester bevéste az eredeti feliratot is: Készítette a nyujtódi mezőgazdasági szövetkezet 1971-ben. A szöveget két galamb vigyázza.

Fólia alatt érkezik az ősz
Kis-Nyujtód bejáratánál páratlanul szép, hangulatos és modern virágkertészet várja a látogatót: fele Szászfalu, fele pedig Nyujtód területén helyezkedik el. A kézdiszentléleki származású Hodor Istvánt régi ismerősként üdvözöltük, készséggel fogadott.
– 2006 januárjában alapítottuk a céget, akkor kezdtünk kertészkedni szűkebb területen, amit fokozatosan bővítettünk. A cég nem pályázati alapokból jött létre, hanem önerőből. Kissé későn, 27 éves fejjel kezdtem tanulmányaimat. 2004-ben végeztem Budapesten, kertészmérnök vagyok. A virágkertészetet tartottam az egyik legszebb szakmának. Találkozásunk óta fejlesztettünk is. Létrehoztuk a nagy fólia második részét, ahová termesztőasztalokat szereltünk be. 2000 négyzetméteren beszereltük az automata öntözési és fűtési rendszert. Ezek az asztalok tele vannak mikulásvirággal, amit ősszel küldünk majd a piacra. A hideg időszak elejére készen állnak a ciklámenek, a nagy és kis virágú krizantémok. De készítjük már március 8., és 15. jellegzetes tavaszi virágait is. A téli szezonra, karácsonyra tömegesen ajánljuk a mikulásvirágot, a cikláment. 4000 négyzetméteres, fedetlen területen virítanak az őszi krizantémok, és egy hektáron cserjéket, facsemetéket termesztünk szabadföldben, tuját, ezüstfenyőt, lomblevelű fákat.
Kiterjedt a vállalkozás piaca. Szállítanak a távoli moldvai városokba, a tengerpartra. Virágjaik 80 százalékát a viszonteladók szállítják az ország minden tájára. A cég kilenc alkalmazottnak ad kenyeret, többnyire környékbeli falvak szakképzetlen munkásai. Hodor István cége egyedi, ugyanis – annak idején – burgonyatermesztésből teremtették meg a kezdéshez szükséges anyagi alapot. Minden fólia a legmodernebb német technológia szerint működik, akárcsak öntözése, tápoldatozása és szellőzése. Utóbbit a hőmérséklet és a szél jellege szabályozza. A tulajdonos ízlését dicséri, hogy a cég kapujában, udvarán nem kerti törpék, nem giccsparádé fogadja az érdeklődőt, vásárlót, mint sok más településen.