Margit néni élete úgy alakult hosszú éveken keresztül, hogy minden ismerőse irigyelte egy kicsit. Egy kellemes irodában töltötte munkaéveit egészen a nyugdíjig, jó fizetést kapott, volt egy gyermeke, aki szintén jól boldogult.
A leginkább irigylésre méltó azonban a párkapcsolata volt. Férjével jól megértették egymást. A hasonló gondolkodásmód hasonló szakmával is társult, nem kellett nélkülözniük egymás társaságát munkaidőben sem. Így otthon is nyugodtan tárgyalhatták meg a napi eseményeket, hiszen közösek voltak a problémák, a munkatársak.
Az sem borította fel lelki nyugalmukat, hogy egyetlen lányuk külföldre ment férjhez, hisz megmaradtak ők egymásnak.
Nyugodtságuk, kedvességük jó hatással volt a munkatársakra is, de valahogy mégsem kerültek közelebbi kapcsolatba senkivel. Az évek folyamán csak egy konflikusra került sor egyik fiatal kolléganőjükkel. Csak arra figyelt fel mindenki, amikor Zsóka idegesen kifakadt: Engem zavar az örökös tökéletességük!
A többiek magukban elismerték, hogy a házaspár kedvessége mindig személytelen, nem érdekli őket a mások problémája, és a magukéról sem beszélnek senkinek, de ezért nem róhatta meg őket senki. Így Zsóka maradt alul a maga véleményével, sőt, még az irigysége számlájára is írták a felháborodását.
A lányuk, igaz, ritkán jött haza, de mindig küldött csomagot, így Margit néninek a nehéz időkben is volt finom kávéja, néhány különleges ruhadarabja, divatlapja.
Már közeledett a férj nyugdíjazásának napja, és tervezgették, hogy hosszabb időre a lányukhoz mennek, amikor a szeszélyes sors változtatott a forgatókönyvön. A férfit tévénézés közben érte a végzetes szívroham.
Margit néni élete egy szempillantásra úgy omlott össze, mint a kártyavár. A temetést követően még egy hétig vele maradtak a lányáék, a szomszédok is be-benéztek, de aztán elment mindenki. A csend elviselhetetlenül befészkelte magát a lakás minden zugába, a magány meg az idősödő nő lelkébe.
Hiábavaló volt a lánya rimánkodása, nem evett, nem aludt, csak ült révetegen a férje karosszékében, és várta, hogy egyszer csak megszólal egy hang, és azt mondja, hogy mindez csak rossz álom.
A hang, ami végül elhatolt a tudatáig, az orvos hangja volt, az orvosé, akit a szomszédok hívtak ki. Ő volt az az ember, aki el merte mondani neki, hogy a boldogságra senki sem válthat bérletet, és élni másokért is érdemes.
Míg a kórházi ágyon a szomszédasszony a levesét kanalazta, Margit néni eldöntötte, hogy ha hazamegy, meglátogatja őket egy finom kávéval. Arra is gondolt, hogy egyedül utazik el a lányához, hiszen neki is szüksége lehet az édesanyja közelségére.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
