Az ember tragédiája – Egy előadás születése színről színre címmel werkkönyv jelenik meg ma, a magyar dráma napján; a kötet Madách Imre művének a Szegedi Szabadtéri Játékokon nyáron bemutatott, Vidnyánszky Attila rendezte előadásának létrejöttét mutatja be.
A Szegedi Szabadtéri Játékok 2011-es évadját Az ember tragédiája nyitotta meg. A főszerepeket Rátóti Zoltán, Ónodi Eszter és Trill Zsolt alakította. A produkció létrejöttéről és az előadásról született werkkönyvvel tisztelegnek a szerzők és a kötetet megjelentető Helikon Kiadó Madách Imre halhatatlan műve, a 150 éves Az ember tragédiája előtt. A kötet a magyar dráma napján jelenik meg, ezen a napon minden évben azt ünnepeljük, hogy 1883. szeptember 21-én mutatták be először Madách művét a Nemzeti Színházban.
A kötet több mint száz fotója az előadás születését mutatja be a próbafolyamat kezdetétől a meghajlásig, a képek Bócsi Krisztián fotográfus két hónapi munkájával készültek – mondta Kornya István szerkesztő a kötet tegnapi bemutatóján a budapesti Bárka Színházban. Korniss Péter fotós arról beszélt, hogy a könyvet kézbe véve irigység fogja el, amely elsősorban annak a munkának szól, amelyet végigvihetett Bócsi Krisztián, hiszen ez a legnagyobb adományok egyike a fotográfusnak, aki szeret egy színházat, hogy végigkísérheti az előadás létrejöttét. Mint hangsúlyozta, a színházi fotográfus alapállása az alázat, a rendező és a színészek munkájának megörökítése a feladata. De marad tere a fotográfusnak is, amely ebben a könyvben is tetten érhető, az az érzékenység. Bócsi Krisztián portréin a munka átszellemültsége tükröződik – tette hozzá.
Vidnyánszky Attila elmondta: ugyan nem nézhetne így ki egy példány, ám ő minden könyvet "felfal, elpusztít", így teszi sajátjává. Az ember tragédiájában, amely számára nem egy, hanem a magyar színdarab, minden alkalommal új csodát fedez fel. A művet többször rendezte, van olyan mondat a darabban, amelyet egykor kihúzott, ma kulcsmondatként értékeli. Belevágna egy olyan előadásba is, ahol minden sorát színpadra viszi – mondta. "Azokat az anyagokat szeretem, amelyeken keresztül újragondolom az életem, és amelyek inspirálnak" – fogalmazott, hozzátéve: legközelebb február-márciusban rendezi meg Az ember tragédiáját.
Másfél évszázada született Az ember tragédiája, 1859-ben fejezte be Madách Imre a munkát. A kéziratot 1861-ben vitte bírálatra Arany Jánoshoz, akinek stiláris javításaival 1862-ben jelent meg először "a nagy mű" nyomtatásban. Az 1931-ben alapított Szegedi Szabadtéri Játékok története során a legtöbbet előadott mű a Tragédia volt, amelyet utoljára 2000-ben játszottak a Dóm téren. A 150 éves jubileum alkalmából újra műsorra tűzték a darabot 2011-ben; július 1-jén és 2-án majdnem nyolcezer ember látta. Mivel az előadás mindössze kétszer volt látható, ezért is született meg a werkkönyv ötlete. Így azok is képet kaphatnak erről az élményről, akik nem láthatták az előadást, akik pedig látták, megtudhatják, hogyan készült.
*
Katona József Bánk bán című művének mai nyelvre átírt változatával kezdi az évadot a drámaíró nevét viselő kecskeméti színház. A Cseke Péter igazgató kérésére Szabó Borbála által átdolgozott darabot ma, a magyar dráma napján mutatják be. A kecskeméti Katona József Színház igazgatója szerint a magyar dráma napján egy igazi klasszikussal ünnepelnek, "levettük a polcról és leporoltuk a Bánk bánt, szó szerint és átvitt értelemben is". Szabó Borbála író, dramaturg arra vállalkozott, hogy lefordítja a magyart magyarra, élvezetessé, élvezhetővé, korszerűvé teszi a Bánk bán nyelvezetét, hogy közelebb hozza korunk közönségéhez – indokolta a direktor a "fordítást". Cseke Péter kiemelte: az alkotók célja, hogy a kétségkívül magas irodalmi értéket képviselő veretes szöveg mögül kiszabaduló történet végre közvetlenül, mindenki számára érthetően szólaljon meg. Az előadás nem aktualizálja vagy modernizálja a cselekményt, mégis meglepően ismerősek lehetnek a mai nézőnek a szereplők magán- és közéleti konfliktusai, társadalmi problémái, és az új szövegnek köszönhetően az eredeti alkotásban rejlő erőteljes komikum is napvilágra kerül – fűzte hozzá. Cseke Péter szerint "van valami ebben a tragédiában, ami nem hagyja nyugodni az utókort, vagyis amiért az utókor nem hagyja békében nyugodni a művet".