A soros lengyel EU-elnökség nevében Jerzy Miller belügyminiszter sajnálattal állapította meg: nem érvényesült a szolidaritás elve, és nem teljesült az ígéret, miszerint ha a jelölt ország eleget tesz a felkészülési követelményeknek, a schengeni övezet tagjává válhat. A hollandok és a finnek nem voltak nyitottak arra a kompro­misszumos javaslatra sem, hogy idén ősszel csupán a vízi és a légikikötőkben töröljék el a határellenőrzést, a szárazföldi átkelőkről pedig csak jövőre döntsenek. Az indítványt a korábban szintén fenntartásokat hangoztató Franciaország és Németország is el tudta volna fogadni. A lengyelt megelőző magyar EU-elnökség még olyan kompromisszumos elképzelést vázolt fel, amely szintén kétszakaszos Schengen-bővítésről szólt, de már idén ősszel döntöttek volna a szárazföldi határellenőrzés jövő évi megszüntetéséről is.
Az egyik ellenző, Gerd Leers holland bevándorlási és menedékjogi miniszter újságíróknak azt mondta: Hága elismeri, hogy a két ország határvédelme technikai értelemben felkészült a csatlakozásra – ezt a tényt júniusban, a magyar elnökség utolsó belügyminiszteri tanácskozásán mondták ki hivatalosan –, de ezen túlmutató bizalomra is szükség lenne, arra, hogy százszázalékos biztonsággal meg tudják állapítani: a két szóban forgó ország mindent megtesz a korrupció és a szervezett bűnözés ellen, és hogy ez az elkötelezettség visszafordíthatatlan. Leers szerint pedig jelenleg nem ez a helyzet. "Mit ér az olyan ajtó, amelyre nyolc kiváló biztonsági zárat szereltek, de aki az ajtóban áll, mindenkit beenged?" – tette fel a kérdést a holland politikus.
Az Európai Parlament szocialista frakciójából többen – köztük Göncz Kinga magyar EP-képviselő – elfogadhatatlannak minősítették a román és bolgár csatlakozási döntés elhalasztását. "A schengeni csatlakozásnak nem feltétele a korrupciómentes, tiszta közélet. Arról nem is szólva, hogy a hiányosságokra hivatkozva sokáig halogatható a belépés, hiszen a szervezett bűnözés és a korrupció leküzdése éveket vesz igénybe. Mind Bulgária, mind Románia e téren fölmutatott teljesítményét külön ellenőrzik az uniós szervek, és mint a tanácsülés után elhangzott, a két tagállam jelentős haladást mutatott föl e tekintetben is" – hangsúlyozta Göncz Kinga.
A tanácskozás másik schengeni vonatkozású napirendi pontja a svéd belügyi EU-biztos javaslata volt. Cecilia Malmström korában azt indítványozta, hogy a közrendre és a belbiztonságra nézve súlyos veszélyt jelentő helyzetben – előre tervezett nagy nemzetközi rendezvények előtt – csak az uniós végrehajtó testület javaslata alapján, a tagállamok szakértőinek minősített többségű egyetértésével lehessen dönteni a schengeni övezeten belüli határellenőrzés átmeneti visszaállításáról. Váratlan események bekövetkeztekor a tagállamok ugyan öt napra saját maguk is visszaállíthatnák a belső határellenőrzést, de Malmström elképzelése szerint ennek meghosszabbítását már jóvá kellene hagyatni az unióval. Az uniós belügyminiszterek körében azonban nem aratott sikert az EU-biztos felvetése, és többen elfogadhatatlannak minősítették az egyes tagállamok döntési jogkörének elvonását.
A belügyminiszterek megvitatták a közös osztrák–magyar határvédelmi segítségkérést is. Ennek hátterében az áll, hogy az elmúlt időszakban Ausztriá­ban és Magyarországon jelentős számban megnőtt az elfogott illegális migránsok száma. Ezek a személyek többnyire afgán, pakisztáni, indiai, szomáliai, iráni és iraki állampolgárok, akiket embertelen körülmények között, átalakított buszokban, teherautókban vagy személygépkocsikban csempésztek át a határon az EU területére. Az embercsempész bűncsoport tagjai jól szervezett hálózatban működnek, fejlett technikai rendszerekkel élnek, és útvonalaik Törökországon, Görög­országon, valamint a Balkánon keresztül vezetnek Magyarországra és Ausztriába. Az illegális migráció hatékony visszaszorítása céljából az osztrák és a magyar belügyminiszter közös levélben fordult az EU soros lengyel elnökségéhez és az Európai Bizottsághoz. Ebben felhívták a figyelmet arra, hogy az illegális migráció elleni harc uniós probléma, a kérdés kezelése közös uniós fellépést igényel. Kérték az uniós határigazgatási ügynökség, a Frontex segítségét is közös műveletek végrehajtására a magyar–szerb határszakaszon.
A tanácskozás után Pintér Sándor elmondta: a többi uniós tagország részéről nyitottságot és segítőkészséget tapasztaltak. Belgium konkrét támogatási ígéretet is tett. A közeljövőben ezekről a kérdésekről több tanácskozáson – így például az EU és a nyugat-balkáni államok találkozóján – is szó lesz. Az embercsempészet elleni fellépés céljából közös magyar-osztrák elemző-értékelő és nyomozócsoportot is felállítanak, valamint fokozzák az ellenőrzéseket a közös belső határok mentén és a mélységi területeken.

Baljós előjelek
Technikai hiányosságok miatt egyelőre nem készült fel Bulgária a határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe való csatlakozásra – jelentette ki Pintér Sándor magyar belügyminiszter még januárban. A bolgár hiányosságok miatt Romániának is várnia kell a csatlakozásra, de már akkor felmerült, hogy a két ország felvételét a problémák kiküszöbölése után is elkaszálhatják. Pintér az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó bizottsága (LIBE) előtt azt mondta, hogy Bulgária Törökországgal közös szárazföldi határán még nem kielégítő az ellenőrzés. Mivel Bulgária és Románia felkészültségét együttesen vizsgálja az unió, a bolgár hiányosságok miatt egyelőre Románia csatlakozása érdekében sem születhetett pozitív szakértői vélemény – jelentette ki. Bulgária március közepére ígérte a technikai jellegű hiányosságok megszüntetését, amelyet követően az EU-szakértők újra áttekintették a helyzetet, és a kedvező szakvélemény alapján a két ország Schengen-csatlakozásának kérdését az uniós tagállamok belügyminiszterei elé terjesztették. Az év elején a két ország csatlakozásával szemben Németországnak és Franciaországnak a technikai hiányosságokon túl általánosabb kifogásai is voltak, főképp azt kritizálták, hogy Románia és Bulgária nem tesz eleget a szervezett bűnözés és a korrupció ellen.