Tovább éleződött a boszniai helyzet
Boszniában tegnap tovább éleződött a politikai helyzet, egészen odáig, hogy lemondott Nikola Spiric szerb nemzetiségű miniszterelnök. A két részből összetákolt államalakulattal kapcsolatos szerb indulatok a többszörös nemzetközi rendreutasítás ellenére sem lanyhultak. Spiric lépése tiltakozás volt azon döntések ellen, amelyeket Miroslav Lajcak, az egész Bosznia-Hercegovina fölött teljhatalommal rendelkező, nemzetközi felhatalmazás alapján egyszemélyi döntéseket hozó főmegbízott másfél hete jelentett be, kiváltva velük a szerbek heves tiltakozását.
A feszültség akkora, hogy Boris Tadic szerb államfő a Szerbia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina több mint száz nem kormányzati szervezetét tömörítő regionális koordinációs testület, az Igmani Kezdeményezés november 11-re tervezett ülésének elhalasztását kérte. Arra hivatkozott, hogy a boszniai kollektív államelnökség horvát tagja megengedhetetlen hangon támadta a boszniai kérdésben véleményt nyilvánító Vojislav Kostunica szerb miniszterelnököt. Zeljko Komsic azt tanácsolta Kostunicának, hogy ne ágáljon a Lajcak-féle döntések ellen, mert esetleg ,,nagyot kap az orrára". A boszniai Szerb Köztársaságban eközben több tízezres, a szerbek jogait csorbító diktátumok ellen szervezett tüntetések zajlottak, s a szerb politikai vezetők közölték: kivonulnak az összállami politikából, amennyiben a nemzetközi közösség által kinevezett kormányzó nem vonja vissza — bosnyákok és horvátok által egyaránt üdvözölt — határozatait.
BT-határozatot Irán ellen
Washington azon az állásponton van, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának a lehető leghamarabb újabb határozatot kell hoznia Irán ellen, ennek ellenére reméli, hogy Teherán mégiscsak változtat elutasító magatartásán, és urándúsító programjának leállításával a tárgyalások útját választja — fejtette ki Nicholas Burns vezető amerikai diplomata. A külügyi államtitkár értésre adta, hogy kormánya jó néven venné, ha az Európai Unió — az Egyesült Államok példáját követve — további szankciókat léptetne életbe Irán ellen. Szerinte fontos lenne, hogy Teherán világos üzenetet kapjon: ha ellenszegül a BT felszólításának, és nem működik együtt maradéktalanul a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel, növekvő elszigetelődésre és fokozott szankciókra számíthat.
Dúsított uránt ajánlottak fel
Az Öböl menti arab államok felajánlották Iránnak, hogy ellátják dúsított uránnal, s úgy vélik, hogy ezzel megoldást lehet találni Teherán és Washington elmérgesedő vitájára. Az eddig titokban tartott ajánlatot a szaúd-arábiai külügyminiszter hozta nyilvánosságra. ,,Azt a megoldást javasoltuk, hogy hozzunk létre egy konzorciumot az összes közel-keleti felhasználó ellátására dúsított uránnal. A konzorcium a szükségleteknek megfelelően ad minden erőműnek, s így biztosítja, hogy ne lehessen atomfegyverhez használni dúsított uránt" — mondta Szaúd al-Fejszal herceg. A miniszter szerint Irán fontolgatja a javaslatot, amely előirányozza dúsítóüzem felépítését egy semleges országban. Szaúd herceg Svájcot említette mint lehetséges helyszínt. ,,Nem hiszem, hogy az arab országok visszautasítanák a javaslatot. Ami azt illeti, a többi arab ország közölte, hogy részt óhajt venni benne" — mondta.
Elhunyt az első atombomba ledobója
Elhunyt Paul Tibbets, annak az amerikai repülőgépnek a pilótája és parancsnoka, amelyről 1945-ben ledobták Hirosimára az atombombát. Tibbetset 92 évesen, szívbetegség következtében, otthonában érte a halál. A Tibbets édesanyjáról elnevezett Enola Gay B—29-es bombázóról ledobott öttonnás bomba volt az első nukleáris fegyver, amelyet emberek ellen bevetettek. Az 1945. augusztus 6-án bekövetkezett robbanás mintegy 70 000—100 000 ember életét oltotta ki a japán városban.
