A 19. század elején Erdélyben a mesteremberek nagy része céhekbe tömörülve folytatta mesterségét. A céhekben dolgozó mesterembereknek kiváltságlevelet adományozott a főkormányszék, ezáltal hivatalosan tevékenykedtek.
A borbélyoknak – akik gyógyítással is foglalkoztak, habár nem volt orvosi képzettségük, azért szinte minden nagyobb településen gyakorolták mesterségüket – az Erdélyi Fejedelemség 1823-ban az egész országot átfogó céhlevelet adományozott, megjelölve azokat a helységeket, amelyekben tevékenykedhettek. A borbélyok gyógyító tevékenységét addig orvos felügyelte, és szigorúan tilos volt az orvosi tudást igénylő beavatkozások végrehajtása a betegeken. Az erdélyi borbélyok műhelyei helységenként:
"1. Kolozsvár 10 műhelyel rendelkezett, és a hozzá tartozó helyiségek ugymint Kapnikbánya 1 mühelyel, Kolozs 1, Teke 1, Bánfi-Hunyad 1 mühelyekkel.
2. Szeben 8 mühelyel, Disznód 1, Ujj-Egyház 1, Nagy Sink 1, Kőhalom 1, Fogaras 1 mühelyekkel.
3. Marosvásárhely 8 mühelyel. Udvarhely 3, Szitás-Keresztur 1, Gyergyó-Szent-Miklós 1, Szépviz 1, Csikszereda 1, Csikszentgyörgy 1, Kézdivásárhely 1, Sepsiszentgyörgy 1 mühelyekkel.
4. Brassó 6 mühelyel, Feketehalom 1, Rozsnyó 1 mühelyekkel.
5. Beszterce 4 mühelyel, Régen 2 mühelyel.
6. Medgyes 3 mühelyel, Segesvár 2, Szászkézd 1, Birthalom 1, Klein-Schelken 1, Ebesfalva 1 mühelyekkel.
7. Dés 4 mühelyel, Szamosújvár 2, Szék 1 mühelyel.
8. Nagyenyed 4 mühelyel, Torda 3, Torocko 1, Magyarigen 1, Zalatna 1, Abrudbánya 1, Balásfalva 1, Verespatak 1 mühelyekkel.
9. Károlyvár (Gyulafehérvár) 6 mühelyel. Szász-Szebes 1, Szeredahely 1 mühelyekkel.
10. Zilah 4 mühelyel, Szilágy-Somlyó 1, Tasnád 1, Szilágy-Cseh 1, Sibó 1 mühelyekkel.
11. Szászváros 3 mühelyel, Déva 2, Vajda Hunyad 1, Hátszeg 1, Gyógy 1, Ilye 1, Szekerem 1, Körös-Bánya 1, Halmágy 1, Brád 1 mühelyekkel."
"Nem lehet a chirurgusokat attol elrekeszteni hogy mühelyeket ne tartsanak, sem pedig a borbélyokat arra eröltetni hogy chirurgusok is legyenek. Mindenik tarthat mühelyt, és ennélfogva lehetnek és legyenek is együtt társasági szoros egybekötésben. Szemesen ügyelvén a chirurgusok arra hogy borbélyok semmiféle orvoslásba magukat ne elegyitsék.
Kolozsvár 1823 május 5. Pataki Sámuel protomedicus."
(Sepsiszentgyörgyi Állami Levéltár, Fond 8. Dos. 3212. Fil 9–10.; a városok megnevezését az eredeti levél szerinti leírásban közlöm.)
Erdélyben a borbélyok nagy céhét tizenegy körzetre osztották fel, és minden körzetnek volt egy központi irányítással bíró céhvezetősége. Sepsiszentgyörgyön a csizmadiák és a tímárok céhe után mint filialis működött a borbélyok céhe.
