Az ukrajnai megye képviselő-testülete – az ülésen jelen lévő 96 képviselőből 93 által megszavazott – határozatában a többi között rámutat: a parlament az ukrajnai időszámítás módosításáról szóló, 2011. szeptember 20-án elfogadott rendeletével az évszázadokon át közép-európai időszámítás szerint élő Kárpátalját a harmadik időzónába sorolta be, ami mind földrajzilag, mind gazdasági vonatkozásban igazolhatatlan lépés. Az ungvári képviselők döntésüket azzal indokolták, hogy amennyiben a jogszabály hatályban marad, Kárpátalján télen körülbelül 10 órakor fog kezdődni a világos napszak. Viktor Baloga, a rendkívüli helyzetek minisztere a napokban levélben fordult az ukrán parlamenthez, hogy a törvényhozás vonja vissza a téli időszámítás eltörléséről hozott rendeletét. Ugyancsak a kárpátaljaihoz hasonló kérelemmel fordult Kijevhez Ivano-Frankivszk megye önkormányzata, míg a Lemberg megyei tanács egyenesen azt helyezte kilátásba, hogy helyi időszámítást vezet be jövő heti ülésén, ha a központban addig nem érvénytelenítik az időszámítást módosító jogszabályt.

Lengyel választások: győzött a koalíció
Tovább nőtt a lengyel kormányzó Polgári Platform (PO) előnye a szavazatok 99,48 százalékának megszámlálása után, viszont koalíciós társa, a Lengyel Parasztpárt (PSL) eredménye némileg gyengült, de így is megvan az abszolút többségük a szejmben – derül ki a lengyel országos választási bizottság tegnap közzétett, nem hivatalos adataiból. A PO-PSL-koalíciónak 234 képviselője lenne a 460 tagú alsóházban. A választási részvétel az újabb adatok szerint 48,87 százalékos volt. Tegnap délután már meg is kezdődtek a kormányalakítási tárgyalások.

Maradnak Boszniában
Egyelőre megőrzik az EUFOR Althea elnevezésű, EU vezette bosznia-hercegovinai katonai erő végrehajtó jogkörét, bár az országban maradó külföldi katonák számát csökkentik – döntöttek Luxembourgban az uniós országok külügyminiszterei. Az EU-országok között hosszabb ideje folyik a vita arról, hogy milyen mértékben és milyen feladattal lenne célszerű fenntartani a jövőben a bosnyák, a szerb és a horvát népközösség közös államaként elgondolt Bosznia-Hercego­vinában az uniós katonai jelenlétet. Végül olyan megállapodás született, hogy egyelőre megmarad a katonai végrehajtó szerepkör, de az EUFOR Althea műveletben a fő hangsúlyt ezentúl a kapacitásépítésre és kiképzésre helyezik. A létszámot több mint a felével csökkentik, de a Bosznia-Herce­govinából távozó EU-katonák a szomszédos országokban maradnak, és bármikor gyorsan alkalmazható tartalékerőt képeznek. A helyzet alakulását az EU továbbra is szoros figyelemmel kíséri, és ha kell, ezek a katonák igénybe vehetők a biztonság helyreállítására is. Az uniós országok külügyminiszterei egyúttal felszólították a bosznia-hercegovinai politikai erőket, hogy sürgősen állapodjanak meg egymással működőképes kormány létrehozásáról, és lássanak végre hozzá az Európához való közeledés érdekében elkerülhetetlen reformokhoz.

Küszöbön az euróövezeti katasztrófa?
Néhány hetük maradt az euróövezeti vezetőknek a gazdasági katasztrófa elkerülésére – mondta a Financial Timesnak a brit miniszterelnök. David Cameron a tegnap közölt interjúban úgy fogalmazott, hogy a tagállamok vagy működőképes állapotba hozzák az euróövezetet, vagy kénytelenek lesznek a valutaunió kudarcával szembesülni. A konzervatív párti miniszterelnök szerint mindenekelőtt jelentősen meg kell emelni az euróövezeti pénzügyi mentőcsomagok szervezésére létrehozott Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kapacitását úgy, hogy e forrásból a jelenlegi 440 milliárd euró helyett 1500 milliárd vagy akár 2000 milliárd eurót is folyósítani lehessen a bankok feltőkésítésére vagy a szuverén adósságpiacokra. Cameron – aki a múlt héten tartott éves tory kongresszuson kijelentette, hogy amíg ő a kormányfő, Nagy-Britannia nem csatlakozik az euróhoz – az interjúban nagyon ingatagnak nevezte a világgazdasági helyzetet, hozzátéve: valószínűleg az euróövezet e bizonytalanságnak és bizalomhiánynak a legfőbb forrása.