Mohács. Egy csata emlékét idézi, egy csatáét, melynek helyszínén a győztes tiszteletére nem rendeztek olimpiai játékokat, mint hajdan tették azt a görögök Zeusz, Pelopsz vagy Héraklész győzelmének tiszteletére. Minket most ez utóbbi, vagyis az olimpiai játékok emléke csalogatott a Duna-parti városba. Minket, a tíz olimpiai bajnokot – Köteles Erzsébet tornász, Dömölky Lídia, Rejtő Ildikó, Ágoston Judit és Tordasi Ildikó vívók, Varga János birkózó, Ambrus Miklós vízilabdázó, Gedó György ökölvívó, Foltán László kajakos, Kovács Antal cselgáncsozó –, a közel ennyi olimpiai versenyzőt – a kosárlabdázó Ha­lász János, a kajakos Karsai Farkas András, a vívó Ka­muti Jenő, a labdarúgó Dunay János és Géczi István, az atléta Komka Mag­dolna... –, a sokkal, de sokkal több olimpiai rajongót, hagyományőrzőt, olim­piaieszme-őrzőt, -védőt, hogy részt vegyünk az Olimpiai Akadémia 58. Ván­dorgyű­lésén.
Telt ház előtt pörögtek a vándorgyűlés eseményei, az Olimpia és nevelés című kiállítás, a kulturális program, benne széki táncok – hogy Erdély se maradjon ki –, az alpolgármester Kovács Bodor Erika, az Akadémia főtitkára, Jakabházyné Mező Mária köszöntője, majd Takács Ferenc professzor emeritus és Molnár Zoltán, a MOB főtitkára előadásai az immár harmadik londoni olimpiával kapcsolatosan. Megtudtuk többek között, hogy harmincnégy helyszínen folynak majd a küzdelmek, közel száz edzőpálya várja a rajtra hangoló sportolókat, az olimpiai falu befogadóképessége tizenhétezer fő, a játékokra huszonegyezer médiaképviselő kap akkreditációt, naponta háromszázötvenezer látogatóra számítanak Londonban, a BBC ötezer óra televíziós közvetítést tervez, és nyolcmillió belépőjegy már elkelt... Ami pedig a várható magyar szereplést illeti, röviden és velősen így fogalmazott a titkár úr: csökkenő teljesítmény létszámban és eredményességben. Be kell vallanunk, el kell ismernünk, hogy messze kerültünk régi önmagunktól. Íme néhány bizonyító adat: 1996-ban 214 fős volt a magyar csapat, és 150 pontot szerzett, 2000-ben 178 fő 135 pontot összesített, 2004-ben 219 főt és 144 pontot jegyeztünk, 2008-ban pedig 171 főt és 93 pontot. Londonban a nemzetek rangsorában az első húsz közé várjuk Magyarországot.
Kamuti Jenő, a Nemzetközi Fair Play bizottság titkára a sport igazi szellemét megtestesítő Fair Play-ről beszélt, és példákkal támasztotta alá mondandójának tagadhatatlan igazát. A folytatásban Kovács Antal olimpiai bajnok cselgáncsozó, a legendás Atom Anti pályafutásáról tartott csodálatosan szép, tanulságos megemlékezést. Hatalmas tapsvihar jutalmazta beszámolóját, megemlékezését. A tapsvihart Dobor Dezső Rómáról szóló filmje követte. Az egykori játékok helyszínére ellátogatott magyar olimpiai versenyzők emlékeztek győzelmeikre, küzdelmeikre. Ezután Mohács következett, egészen pontosan Schiszler Krisztián sportelnök bemutatta a Mohácsi Torna Egyletet, amely 1888. november 14-én alakult meg.
Az olimpiai eszme terjesztéséért és az olimpiai körökben végzett munkáért járó elismerések átnyújtásával folytatódott a vándorgyűlés.
Tiszteleti érmet kaptak: Bödő László, a Pécs-Baranya Olimpikonok Klubja elnöke, Géczi István ezüstérmes olimpiai versenyző, a Szokolyi Alajos Olimpiai Kör elnöke, Horváth Vilmos, a Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület elnöke, Révész Ferenc, az ipolysági Szokolyi Alajos Olim­piai Klub elnöke, Áros Károly, a Háromszék lap újságírója.
Tiszteleti jelvényt kapott: Balázs Ernő, a Gyöngyös Város Barátainak Köre elnöke, Bodóczky László, a Kecskeméti Olimpiai Barátok Bóbis Gyula Köre elnöke, Kollár Mihály, a Nógrádi Sporttörténeti Egyesület elnöke, Pécsi Imre, a Hajdú-Bihar megyei Sporttörténész Egylet elnöke. A MOA Oklevelét vehette át Hegedüs Emese, a mohácsi polgármesteri hivatal referense és Lakatos Tamás mohácsi edző.
A díjazást követően Jakabházyné Mező Mária bejelentette az 59. Vándorgyűlés színhelyét: Új-Buda, a főváros XI. kerülete.
Másnap megnéztük a Busó-házat, majd a Történelmi Emlékhelyet, ahol tizennyolcezer magyar katona alussza örök álmát. Ők alusznak, s mi, a vargyasi ifj. Sütő Béla faragta kopjafával együtt őrizzük álmukat.