A szerb kárpótlási törvénnyel kapcsolatos aggályok orvoslására a rehabilitációs törvény kínál megoldási lehetőséget; a szerb parlament elé novemberben kerülő jogszabályban rendezik a megszálló erők fogalmát – jelentette ki tegnap Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke.
Pásztor István Szabadkán sajtótájékoztatón számolt be a Boris Tadić szerb elnökkel folytatott hétfő esti tárgyalásról, amelynek legfontosabb napirendi pontja a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény volt. Pásztor "nagyon építő jellegűnek" nevezte a tárgyalást, és kijelentette, hogy "a megoldás a rehabilitációs törvény által körvonalazódik". Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező napokban munkacsoportok tárgyalnak erről, és egyeztetik a törvény jogi aspektusait. A jelenlegi helyzet tarthatatlan, és ha ezen a törvényen nem sikerül változtatni, akkor Magyarország december 9-én minden bizonnyal él vétó jogával, és ez Szerbia tagjelölti státuszába kerülhet – írja a Pásztor István szabadkai sajtótájékoztatójáról szóló beszámolójában a Vajdaság Ma internetes portál. "Ez a mi számunkra sem jó megoldás, nem csak azért, mert egy ilyen végkifejlet a kollektív bűnösség elvének a törvényerőre való emelését jelentené, hanem azért is, mert nekünk elemi érdekünk, hogy Szerbia közeledjen az EU felé" – mondta a VMSZ elnöke.
Pásztor kijelentette, hétfői belgrádi tárgyalásukon megállapodás született arról, hogy november folyamán újra parlamenti eljárásba kerül a rehabilitációról szóló törvény, ebben szabályoznák azt, hogy ki számít megszálló erőnek, ki az, aki kizárható a vagyon-visszaszármaztatási folyamatból. Pásztor elmondta azt is, hogy ez a szabályozás kizárná a kollektív bűnösség elvét, és az egyéni felelősséget venné figyelembe. Hangsúlyozta, hogy alkalmuk volt betekinteni a készülő törvénybe, s elfogadhatónak nevezte a megoldást. A VMSZ parlamenti képviselői október 14-én beadvánnyal fordultak a szerb alkotmánybírósághoz, kezdeményezve a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény felülvizsgálatát. Ha a fent említett módosítások megtörténnek, a VMSZ visszavonja a beadványt.
A kifogásolt törvényt szeptember 26-án fogadta el a szerb parlament, annak ellenére, hogy a VMSZ mint a szerb kormány koalíciós partnere nem adta szavazatát ehhez. Martonyi János magyar külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy Budapest megvétózza Szerbia Európai Uniós tagjelölti státuszának megadását decemberben Brüsszelben, ha Belgrád nem változtat a törvényen.
