A legerősebb nagyhatalmaktól a "világvégi" törpeállamokig minden országot megpróbált megnyerni magának Magyarország, hogy beválasszák az ENSZ legnagyobb hatalommal rendelkező szervébe. Mint ismeretes, az ENSZ közgyűlése két évre – 2012-2013-ra – választja meg a Biztonsági Tanács öt új nem állandó tagját a testületből az év végén kiváló ötnek a helyére. A tagságra az úgynevezett kelet-európai választási csoportból Magyarország mellett Azerbajdzsán és Szlovénia pályázott. Magyarország 1955. évi ENSZ-csatlakozása óta kétszer volt BT-tag, 1968–1969-ben és 1992–93-ban.
A világ 193 országa titkos szavazással New Yorkban hozza meg a döntést. A győzelemhez a jelölteknek legalább kétharmados szavazati arányt kell elérniük, ez az összes ENSZ-tagállam jelenléte esetén 129 szavazatot jelent. Ha az első körben egyik jelölt sem éri el a kétharmados többséget, akkor második fordulót kell tartani, amelybe az első körben legtöbb szavazatot szerző két tagállam jut be.
A magyar diplomácia az elmúlt hónapokban világvégi országok képviselőinél is keményen – az eredmény ismeretében eredménytelenül – lobbizott, hogy elnyerje a támogatásukat a titkos szavazáson. "Nemcsak a világ valamennyi országát sikerült megszólítanunk, de a legtöbb országhoz többször is eljutottunk" – mondta el Kőrösi Csaba. Magyarország ENSZ-nagykövete az MTI-nek arról beszélt, hogy a magyar kampánystratégia alapja egy olyan, általános országprofil kialakítása volt, amely kidomborította Magyarországnak az ENSZ szempontjából is fontos erősségeit a leszerelés, a fenntartható fejlődés, a békefenntartás, valamint a fejlesztési és humanitárius segély területén.
A BT a világban zajló háborús konfliktusok és békefolyamatok mellett olyan nem hagyományos biztonsági kihívásokkal is foglalkozik, mint a klímaváltozás, a humanitárius válságok és szankciók vagy a nemzetközi terrorizmus, amelyek a külügy szerint Magyarország számára is fontosak lehetnek.
Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára előzetesen úgy nyilatkozott, hogy meglehetősen kiegyenlített versenyre számít, mindhárom pályázó jó eséllyel indul. "Sok ország csak az utolsó pillanatban határozza el, melyik jelöltre adja le voksát" – tette hozzá. Az államtitkár szerint a BT-tagsághoz vezető út is legalább annyira lényeges, mint maga a tagság, hiszen Magyarország a nemzetközi szervezet több tagállamával is a pályázat kapcsán vette fel a diplomáciai kapcsolatot.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a nem állandó tagsági helyek elosztását úgynevezett gentlemen’s agreement (úriemberek közötti megállapodás) keretében határozták meg. A kifejezést leginkább a diplomáciai tárgyalásokon tett szóbeli ígéretekre használják, amelyeknek tulajdonképpen nincs olyan kötelező jellege, mint a nemzetközi szerződéseknek.
Az öt mandátumért folyó tegnapi versengésben Pakisztán, Marokkó és Guatemala már az első fordulóban bebiztosította helyét a testületben. A pakisztániak éppen hogy csak megkapták az ehhez szükséges kétharmadot, vagyis a 129 voksot, Marokkó 151, Guatemala pedig 191 szavazatot kapott. Az afrikai régió mandátumáért Mauritánia és Togó lapzártakor még versenyben állt egymással.