Királyi beszéd az önkény ellen
A demagógiának, a primitív önzésnek, a hatalomhoz való ragaszkodásnak és az önkénynek nincs helye a mai román intézményrendszerben – jelentette ki tegnap a parlamentben Mihály, Románia volt királya, akit kilencvenedik születésnapja alkalmából kértek fel erre a beszédre. A számos közéleti személyiség, volt román államfők és miniszterelnökök jelenlétében megtartott, mintegy tízperces beszédben Mihály arra buzdította a lakosságot, hogy bízzanak a demokráciában, a demokratikus intézményekben és azok szabályaiban.
A volt király beszédét éles belpolitikai vita előzte meg, hiszen a parlamentbe való meghívásának ötletével az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt állt elő, a demokrata-liberálisok ellene szavaztak. Traian Băsescu államfő nemrég azzal vádolta az egykori uralkodót, hogy az 1947-ben a kommunisták által kikényszerített lemondásával elárulta hazáját. A beszéden nem volt jelen Băsescu államfő, Emil Boc kormányfő, Roberta Anastase, a képviselőház elnöke.
Nincs egyezség a választási rendszerről
A Demokrata Liberális Párt és az RMDSZ egyelőre nem tudott megállapodni arról, hogy a jövő évi parlamenti választásokat milyen választási rendszer szerint szervezzék meg. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese szerint az egyik vitatott kérdés az, hogy a parlamenti mandátumoknak hány százalékát tegyék ki az egyéni választókerületekből megnyerhető mandátumok, és mennyit a kompenzációs rendszer nyomán elnyerhetőek. Az RMDSZ azt szeretné, ha a mandátumok 45 százalékát a töredékszavazatok visszaosztása nyomán nyernék el a jelöltek, a demokrata-liberálisok azonban ezt az arányt 20 százalékra csökkentenék. A feleket megosztja az is, hogy hány fős legyen a parlament. A nagyobbik kormánypárt 300-ra korlátozná a törvényhozók számát. A szövetség javaslata szerint a szenátorok száma csökkenne azáltal, hogy valamennyi megyének csak két szenátora lenne, de a képviselőház létszáma változatlan maradna. Így a 470 fős, kétkamarás parlament létszáma 400-ra csökkenne.
Nem lesz bércsökkentés
Óvatos költségvetést terjeszt majd a parlament elé a kormány, de nem számolnak bércsökkentéssel vagy a nyugdíjak megadózásával – jelentette ki tegnap Emil Boc. A kormányfő szerint prioritást a beruházások, az uniós alapok és a munkahelyek jelentenek. Akormány megőrizné a 16 százalékos egységes adókulcsot, és 20 százalékra növelné az uniós alapok lehívási arányát. Boc leszögezte: Románia nem került az államadósságok válságába, de fennáll a veszélye, hogy növekedjék a tartozás, ha nem folytatják az óvatos politikát.
Megnyílhat az európai munkaerő-piac
Az Európai Parlament tegnapi, kézfeltartással elfogadott állásfoglalása szerint az uniós tagállamoknak ez év végéig fel kellene oldaniuk a Bulgáriával és Romániával szembeni munkaerő-piaci korlátozásaikat. A Traian Ungureanu néppárti EP-képviselő által előkészített állásfoglalás megállapítja: a tapasztalatok szerint semmilyen negatív hatást nem gyakorolt a régi tagállamok munkaerőpiacára az új tagállamokból érkezők munkavállalásának engedélyezése. Az állásfoglalásban a Bulgáriával és Romániával szemben korlátozásokat alkalmazó államoktól azt kérték, hogy e korlátozásokat az EU-csatlakozási szerződésben rögzített 2013-as céldátum előtt, még idén szüntessék meg.
Elhunyt Liviu Ciulei rendező
Életének 88. évében elhunyt Liviu Ciulei színházi és filmrendező. Ciulei 1923-ban született Bukarestben, műépítészeti és zenei tanulmányokat folytatott, de tehetsége a színházi szakmában teljesedett ki. Színészként kezdte 1946-ban a bukaresti Odeon Színházban, majd a román főváros egyik legnevesebb teátrumának, a Bulandrának lett a művészeti igazgatója. 1975-től német, brit, kanadai, ausztrál és amerikai színházakban rendezett. 1980-ban elhagyta Romániát, miután a kommunista hatóságok betiltották az általa rendezett, A vihar című előadást. Ő a rendezője az első, Cannes-ban díjazott román filmnek: az Akasztottak erdeje című alkotás 1965-ben nyerte el a fesztivál rendezői díját. Több román színész- és rendezőnemzedék mesterének tekinti Ciuleit, aki egyedi színházfelfogásával gyökeresen megújította a román színházat, és elősegítette, hogy világhírűvé váljék.