Bogyó taxi és autókölcsönzés 0720 494 949

A magyarság lélekszáma a korai századokban

2011. október 29., szombat, Múltidéző

Egy törzs és két fejedelem
A pusztai népek keveredése, szétesése és egyesülése történelmi tény, írja Szűcs Jenő, "a törökös sztyeppei népeknél a törzs általában nem homogén és organikus etnikai egység, hanem gyakran mesterséges katonai-politikai beosztás, szervezés produktuma. (...) A Magyar–Megyer törzs is bizonnyal nemcsak jelentős eredetű török elemet tartalmazott, hanem szervezeti tekintetben annak arányában vált kifejezetten »türk« jellegű képletté, ahogy a népképződményen belül politikailag domináns helyzete előtérbe került."

  • Nagy-Küküllő megye címere. Faragta: Sándor János
    Nagy-Küküllő megye címere. Faragta: Sándor János

A laza törzsszövetségek felbomlottak, újjászerveződtek. Így például a magyar törzsek a IX. század derekán, amikor nagy erejű besenyő támadás érte őket, három részre szakadtak. Egy részük a Kaukázuson túl telepedett le, másik csoportjuk a Volga-Káma vidéke felé vette útját, míg a többség nyugatra, Etelközbe vonult. E népkeveredésben a székelyeknek az a csoportja, amely korábban nemcsak a Megyer törzs szomszédságában élt, de szoros katonai szövetségben is, a szakirodalom többsége szerint a kavaroknál korábban csatlakozott. A székelyek továbbra is saját fejedelmük irányítása alatt maradtak, csatlakozásuk társnemzeti jellegű, azaz bár létszámban alulmaradtak a megyeriekkel szemben, de katonai szervezettségük révén a Megyer törzsben jelentős szerepet töltöttek be. A források a székelyek vezetőjét, a gylát, alfejedelemként, alkirályként említik. A gyla egy katonailag jól szervezett török néprész (hun–bolgár = székely) vezetőjeként vált az egész törzs haderejének irányítójává és a Megyer törzs második emberévé.
A kettős fejedelemség létére utal a Gardézi által többes számban használt "fejedelmeik" méltóságcím is. Al Fadlán, Ibn Ruszta és Gardézi szerint a turk (Megyer) törzs főfejedelme, főkirálya a kende címet viselte. Tény az is, hogy háború idején mindenki a kisebbik király, a gyla, a dsila parancsainak engedelmeskedett. Ibn Ruszta szerint tényleges uralkodó volt, mert nemcsak a védelem és a támadás idején intézkedett, hanem más ügyekben is. "A magyarok azt teszik, amit a dsila parancsol" – írja Gardézi. Ibn Rusta is tud erről: "Minden magyar a dsila szavára hallgat, s támadást és védelmet, s más ügyeket érdeklő parancsainak engedelmeskedik."
Az arab krónikások feljegyzéseit tanulmányozva megállapíthatjuk: semmit nem tudnak a magyar törzsszövetségről, egyértelműen egy (Megyer) törzs főkirályáról és alkirályáról számolnak be. A gyla tisztség a szövetséges székelyekhez kapcsolható, még a magyar törzsszövetség megszervezése előtt létezett. Tehát a kisebb lélekszámú onogurok, a griffesek (török nyelvűek) és a nagyobb tömegű indások (magyar nyelvűek) szövetségkötésének emléke a kettős fejedelemség intézménye. Talán nem véletlen az sem, hogy a Megyer törzs katonai ereje által a későbbiek során a különböző török eredetű és magyar nyelvű törzsek vezértörzse lesz.
A források elemzése és a logikai összehasonlítások alapján alakult ki az a meggyőződésem, hogy a Dzsajháni által emlegetett húszezer lovas valóban a Megyer törzs fejedelme által a 800-as évek táján mozgósítható állandó hadseregre vonatkozik, és nem a vérszerződés által megteremtett törzsszövetség katonai erejére. Nagy Kálmán hadtörténészt idézem: "A törzsszövetség hadereje összlétszámának 20 000 fő semmiképp se fogadható el. Ilyen csekély létszámú erővel még az etelközi hatalmas terület biztonságát sem lehetett volna ellátni, nemhogy a nagy közép-európai hadászati felderítéseket (862-től 894-ig), a honfoglalás hadműveleteit, majd a nagy európai hadjáratokat."
Mindent mérlegelve, arról lehet szó, a honfoglaláskor nyolc törzsének mindegyike képes volt arra, hogy szükség esetén nagy létszámú haderőt mozgósítson. Egyértelmű, hogy az arab források csak egy turk (magyar) törzs katonai erejéről, és nem nyolc törzsről adnak hírt. Tény, hogy a VI. század harmincas éveiben, amikor Muagerisz (Moger) harcban állt, és legyőzte testvérét, a Bizánc által támogatott Gordát, akkor a Kaukázustól északra fekvő Meotisz térségében valóban csak egy magyar törzs jelenléte igazolható. "Nem véletlen, hogy épp az önelnevezésünket hordozó törzs nem található a baskíriai ősmagyar törzsek között" – írja Boda László.

Hozzászólások
Szavazás
Ön szerint tisztségben marad-e a Dăncilă-kormány év végéig?






eredmények
szavazatok száma 265
szavazógép
2011-10-29: Múltidéző - Cserey Zoltán:

Háromszék vármegye Potsa József 26 éves főispánsága idején (1877–1903)

A vármegye közgyűlése a politizálás helyszínéül szolgált, ahol lehetőség adódott a helyhatóság vezetőinek, de a kormányzat politikájának bírálatára is. A törvényhatósági közgyűlések alkalmával a képviselők a városi vezetőkkel vagy akár az alispán munkájával szemben fogalmazhattak meg kifogásokat.
2011-10-29: Múltidéző - :

A középajtai gombfás temető

Orbán Balázs után Szinte Gábor volt az, ki a századforduló első éveiben a középajtai temetőből tizenkét gombfát lerajzolt, és a más székelyföldi fejfák társaságában a Néprajzi Értesítőben közkinccsé tette őket.