Az Eurasia Group globális politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői szerint a népszavazási kezdeményezés jelentős mértékben növeli a bizonytalanságot egyrészt a Papandreu-kormány, másrészt – és ez még fontosabb – a múlt heti EU-csúcson Görög­ország számára kimunkált intézkedéscsomag sorsával kap­csolatban. Az elemzők szerint a népszavazási felhívás hatalmas politikai hazárdjáték, amelynek célja a lázongók elhallgattatása és egyben új felhatalmazás meg­szerzése a választóktól. Te­kintettel a Gö­rögországra jellemző nagymértékű polarizálódásra és elégedetlenségre – valamint arra a tényre, hogy a görög választók számára szokatlan a népszavazás intézménye –, a referendum kiírása a rendelkezésre álló lehetőségek közül a legveszélyesebb. Koránt­sem kezelhető tényként még az sem, hogy a Papandreu-kormány egyáltalán eljut a népszavazásig, sőt, nagyon is valószínűtlen, hogy fennmarad január elejéig, vagyis a referendum várható időpontjáig – vélekedtek az Eurasia Group szakértői, rámutatva, hogy a parlamentben a kormánytöbbség immár a lehetséges minimumra csökkent. A cég szerint ilyen körülmények közepette valószínűtlen, hogy a kormány meg tudná nyerni az e hétre kiírt törvényhozási bizalmi szavazást, de még ha túl is éli ezt a próbát, nem valószínű, hogy biztosítani tudná a szükséges többséget a napirenden szereplő fontos törvénytervezetekhez, köztük a jövő évi költségvetéshez és az új adórendszer meghonosításához.

Válságtanácskozás
A görög válság kiéleződése nyomán rendkívüli válságtanácskozást tartanak ma Cannes-ban a G20-ak csütörtök-pénteki csúcstalálkozója előtt. A rendkívüli válságcsúcsról Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök telefonon állapodott meg. A találkozón eszerint e két politikus mellett az Európai Unió, továbbá az Európa Tanács, valamint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vezetői vesznek részt. Merkel és Sarkozy külön megbeszélést tart a görög féllel, feltehetőleg Jeórjiosz Papandreu miniszterelnökkel. A német kancellár és a francia államfő tegnap telefonon vitatta meg a múlt heti EU-csúcson született megállapodásokról tervezett és teljesen váratlan görögországi népszavazás bejelentése nyomán kialakult helyzetet és a legsürgősebb teendőket. Merkel és Sarkozy egyetértett abban, hogy minden szükséges intézkedést meg kell tenni az elmúlt heti uniós csúcsértekezleten született megállapodások átfogó megvalósításáért. Berlin és Párizs a partnerekkel együttműködve mindent elkövet ennek érdekében – szögezte le a két vezető, úgy értékelve, hogy a csúcson született egyezmények megvalósítása ma szükségesebb, mint valaha. Angela Merkel és Nicolas Sarkozy hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az európai partnerországokkal és a Nemzetközi Valuta­alappal egyetértésben mielőbb ütemtervet kell kidolgozni az uniós csúcstalálkozó megállapodásainak megvalósítására.

A kötelezettségek betartását várják
Bízik az Európai Unió állam- és kormányfői tanácsának elnöke és az Európai Bizottság elnöke abban, hogy Görögország betartja az euróövezet és a nemzetközi közösség képviselővel kötött megállapodásokban szereplő vállalásait. Herman Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso a múlt heti euróövezeti csúcstalálkozón született döntésekről tartandó görög népszavazás tervére reagált. A két vezető leszögezte, hogy a referendum megrendezésének szándékát tudomásul vették. De nem jelezték, hogy helyeslik-e a lépést vagy nem. Kiemelték, hogy az október 27-i brüsszeli csúcsértekezleten született megállapodás Görög­ország számára a lehető legjobb megoldás. Emlékez­tet­tek arra, hogy a megállapodásban szereplő intézkedések alapján a magánbankok Görögország államadósságából százmilliárd eurót leírnak, és így az 2020-ra fenntartható szintre, a bruttó hazai össztermék 120 százalékára csökken. Megerő­sítették a csúcson a százmilliárd eurós új pénzügyi támogatási programról szóló megállapodást is. Minden eddiginél fontosabb, hogy gyakorlatba ültessék a megállapodásban szereplő intézkedéseket – szögezték le az uniós vezetők, emlékeztetve arra, hogy része a csomagnak a bankok tőkeerejének növelése, az euróövezeti pénzügyi stabilitási eszköz kibővítése és optimális kihasználásának biztosítása, az uniós tagországok közti gazdasági együttműködés fokozása és az államháztartási tevékenység szorosabb felügyelete.

Kihathat a teljes euróövezetre
Gazdasági szakértők első állásfoglalásaikban borúlátó álláspontot fogalmaztak meg. Emlékeztettek arra, hogy a görög lakosság túlnyomó többsége a drasztikus takarékossági intézkedések ellen van, és elutasítja a Görögország­gal szemben a támogatás fejében szabott feltételeket. Ennek kapcsán úgy értékelték, hogy a tervezett referendumon a csúcson született megállapodásokat a többség elveti. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járhat az euróövezeti térségre – vélekedtek a szakértők, utalva arra, hogy ebben az esetben Görögország semmilyen segélyre nem számíthat. Ennek kapcsán a lehetséges vészforgatókönyvek között a görög államcsőd elkerülhetetlen bejelentését, továbbá Görög­országnak az euróövezetből való kilépését, sőt kizárását említették.