Kevesebb kukorica

Az Európai Unióban idén 17 százalékkal kisebb lesz a kukoricatermés a tavalyinál, mert, bár a főbb termelő országokban jól alakul a betakarítás, Magyarországon és Romániában szárazság tizedelte a termést. A Nemzetközi Gabonatanács előrejelzése szerint idén 45,7 millió tonna kukoricát takarítanak be az unió tagországaiban, miközben tavaly 55,2 millió tonna termett. Magyarországon idén 3,8—4,0 millió tonnás termés várható a tavalyi 8 milliót követően, Romániában 3,5 millió tonna alá mehet a mennyiség, ami 18 év óta a legalacsonyabb, és jóval elmarad a tavalyi 9 milliótól. Európa legnagyobb kukoricatermelő országában, Franciaországban viszont felfelé módosították piaci elemzők az idén várható kukoricateremést az utóbbi hetek jó időjárásának köszönhetően, 14 millió tonnára a tavalyi 13 milliót követően. Olaszországban, a kettes számú termelőországban már befejeződött a betakarítás, a termés 2 százalékkal haladja meg a tavalyit, és 9,9 millió tonna lett. Németországban 3,5 millió tonna várható, tavaly 3,2 milliót takarítottak be.

Intervenciós időszak

Magyarországon az új, intervenciós gabonafelvásárlási időszak november 1-jén kezdődik, és 2008. május 31-ig tart. Idén a kukorica esetében jelentősen megváltozott a szabályozás, mert az Európai Unió a felvásárolható mennyiség felső határát össz-európai szinten 1,5 millió tonnában állapította meg. A búza, az árpa és a cirok viszont továbbra is mennyiségi korlát nélkül felajánlható. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál azonban a gabonafélék egyikéből sem számítanak felajánlásokra, tekintettel a piacon tapasztalható magas terményárakra. Mindez már tendencia jellegű, mivel az elmúlt évben is megfigyelhető volt: amint az intervenciós ár fölé került a piaci ár, drasztikusan csökkentek a felajánlások. Tavaly a felajánlási időszakban a piaci árszint még alig volt magasabb az intervenciósnál, jelenleg viszont majdnem a duplája.

Aszály sújtja Ausztráliát

Az utóbbi száz év legsúlyosabb aszályával küzd Ausztrália, amely egyébként is a világ legszárazabb kontinense. A terményeket tizedelő vízhiány elsősorban a mezőgazdaságból élő farmerek közösségében okoz termelési és gazdasági válságot. Az El Nino időjárási jelenségnek tulajdonított, szokatlanul száraz idő Ausztráliában először 2002-ben éreztette hatását. Akkor úgy vélték: a jelenség egyszeri, s egy év múltán már nem okoz újabb gondot. Ez utóbbi igaz is volt, azonban 2006-ban ismét nagy volt a szárazság. Idén, az év elején csapadékosabbra fordult az idő, ám augusztustól kezdve újabb aszály következett. A keleti New South Wales állam 78,6 százalékát érinti a szárazság, Viktória államban pedig a farmgazdaságok teljes egészét aszály sújtotta földeknek nyilvánították. A Murray-Darling folyó medencéjének síksága, amely nagyobb, mint Franciaország és Németország együttvéve, kétmillió embernek ad otthont, és jó időkben az ország gyümölcs- és gabonatermésének majdnem a felét biztosítja. Az aszályos évek azonban kíméletlenül kimerítették a 60 évvel ezelőtt épített hatalmas tározókat. A folyómedence normális esetben Ausztrália öntözött termésének 90 százalékát adja. Most azonban, amikor a termés egy része pusztulóban van, a farmerek nyáron nem kapnak vizet az öntözéshez, míg mások az őket megillető vízmennyiségnek csak a töredékéhez jutnak hozzá. Jelenleg közel 130 000 farm működik az Ausztrál Nemzetközösség területén, ezek 99 százaléka van családi tulajdonban.