A művészeti akadémiát a következő három évben az eddigi ügyvezető elnök, Fe­kete György vezeti, a két alelnök Csáji Attila festőművész és Zelnik József etnográfus, a főtitkár Kucsera Tamás Gergely lett. Jan­kovics Marcell filmrendező-grafikust és Sára Sándor film­rendezőt elnökségi taggá, Haris László fotóművészt felügyelő testületi taggá választották. Fekete György hangsúlyozta, az MMA szeretné hallatni szavát a hazai kulturális stratégia alakításában, harcokban azonban nem kíván részt venni – tette hozzá.
A Magyar Művészeti Akadémia a 2012. január elsején hatályba lépő új alaptörvényben rögzített intézmény, amely az Országgyűlés által július 26-án elfogadott CIX. törvény alapján köztestületként működik a jövőben. Az MMA az önkormányzatiság elvén alapuló köztestület, amely a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képző- és iparművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, a film-, az előadó-, a népművészettel, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, magyarországi és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével és a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el.
A művészeti akadémiát rendes, levelező, tiszteleti és pártoló tagok alkotják. A tagokat a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján. Az MMA rendes tagjainak száma legfeljebb kétszáz lehet, ők a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek lehetnek. A törvény értelmében a köztársasági elnök is megerősíti majd tisztségében az MMA elnökét, a szervezet főtitkárának megbízatása öt évre szól. Az MMA véleményét a magyarországi művészeti életet, valamint az MMA működésének feltételeit érintő jogszabályok, kormányzati programok vagy intézkedések előkészítése során a júliusban elfogadott törvény értelmében ki kell kérni. A művészeti akadémia a központi költségvetésben önálló fejezetet alkot.