Az importálási láz megdöbbentő a háromszéki portákról nézve, ahol hatalmas mennyiségben várja a vevőket a jó minőségű pityóka. Hivatalos adatok szerint idén az országban 3,55 millió tonna burgonya termett, ami a tavalyhoz képest több mint 0,2 millió tonnás növekedést jelent. A hektáronkénti átlagtermelés 17,5 tonna volt a 208 029 hektáron. Háromszék magasabb átlaghozamot ért el, a megyei mezőgazdasági igazgatóság összesítése szerint a 16 600 hektáron 363 540 tonna termett, ami 21,9 tonnás, az országos értéket jóval meghaladó átlagot jelent.
A lakosság éves fogyasztása kétmillió tonna körül mozog, a vetőgumó-szükséglet közel egymillió tonna, a feldolgozókhoz pedig 40 000 tonna kerül. Ezek tükrében az ország egyáltalán nem szorulna importra. Az egy személyre számított éves fogyasztás nálunk 92,2 kiló, ebből a szempontból Ro­mániát csak Portugália (126,9 kg), Írország (118,7 kg) és Nagy Britannia (112, 4 kg) előzi meg. A romániai fogyasztás közel húsz százaléka importból származik, de a hozzánk kerülő krumpli nem is találna piacra az unió régi országaiban, a német, holland, francia és más nemzetiségű háziasszonyok ugyanis a 3–6 centiméter átmérőjű, előmosott és csomagolt burgonyát kedvelik. Néhány uniós országban (Németország, Franciaország és Spanyolország) eleve kivonják az étkezési áruforgalomból a méreten aluli vagy felüli gumókat. A kisméretű, három centinél kisebb átmérőjű burgonya háromszor annyi szolanint (enyhén mérgező anyagot) tartalmaz, mint az elfogadott 3–6 cm közöttiek, a túl nagyok pedig a fokozott víztartalom (85 százalék feletti a 70 százalékos normális víztartalommal szemben) miatt nem eléggé táplálóak, ugyanakkor aminosav- és fehérjetartalmuk csupán fele a normálisnak, ezért állati takarmányként hasznosítják.
Háromszéken az utóbbi napokban valamelyest élénkült a burgonyapiac, nőtt a kereslet, de még rengeteg portán ott áll halmokban az értékes termény. A gazdák sokat költöttek az év folyamán, a hektáronkénti ráfordítás 8000–12 000 lej volt, a jelenlegi 35–40 banis árral pedig 20–25 tonnát kellene értékesíteni egy hektárról, hogy a befektetés nyereségbe forduljon. A kisebb gazdáknak nagy gondot jelent a tárolás is megfelelő klimatizált tárolóhely vagy hideg pince hiányában. A nagyobb termelők viszont a tavalyi nyereséges év után sokat költöttek tárolóhelyek kiépítésére, bővítették krumpliszedő gépparkjukat, nagy pontosságú burgonyabetakarító gépeket, önjáró és traktorvontatású kombájnokat vásároltak. A csernátoni MP Agro például Grimme kombájnba fektetett be, a legnagyobb önjáró, két sort szed egyszerre, és naponta képes 250–300 tonnát is betakarítani. A német gyártású gép teljesen automatizált, működését öt kamera figyeli. Az egy- és kétsoros, vontatott betakarító kombájnok jól teljesítettek a szárazságban is. Néhány nagyobb termelőnek még előmosó, válogató és csomagoló gépsorra is futotta a tavalyi nyereségből.
Újdonságnak számít a nemzetközi burgonyapiacon, hogy a német BSAF cég a napokban bejelentette: az unió élelmiszer-biztonsági tanácsától kérte a génmódosított, emberi fogyasztásra veszélytelen Fortuna nevű fajtája engedélyezését; ellenáll a burgonyavésznek, így az előállítási költségek jóval kisebbnek ígérkeznek. A német kutatók két, ragyának ellenálló, a dél-amerikai vadburgonyában megtalálható gén bevitelével érték el az eredményt.