Emlékeztetett, 2010-ben, a kormányváltás idején a forint-euró árfolyam 260 forint körül mozgott, a magyar állampapírok kockázati felára pedig 200 pont volt, ez már 310 forint és 600 pont. Hozzátette: ráadásul az állampapírok hozama jelenleg kockázatosan sok – 8 százalékpont –, és egy nagyobb eladás az árfolyamok újabb emelkedéséhez vezethet. Tukacs István elmondta még: a 2012-es "sérülékeny és borulékony" költségvetést újra kell tervezni még elfogadása előtt, mivel a gazdasági növekedés és az infláció várt mértéke sem teljesül, és a költségvetés tervezésekor kalkulált euróárfolyam is jelentősen alacsonyabb a jelenleginél.
Marad a bankkockázati besorolás
Fenntartotta a magyar bankszektorra érvényes eddigi országkockázati besorolását tegnapi értékelésében a Standard & Poor’s, amely szerint a magyar politikai környezet stabil, ám a bankrendszerrel kapcsolatban az utóbbi időben születtek váratlan és bizonyos esetekben hátrányos politikai döntések. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja több mint két éve a 7-es csoportban tartja nyilván a magyar bankszektor országkockázati megítélését, mások mellett Írországgal, Izlanddal, Oroszországgal, Litvániával és Bulgáriával azonos csoportban. A Standard & Poor’s az általa most elvégzett felülvizsgálat értékelésében azt írta, a 7-es besorolás a gazdasági ellenálló képesség és a gazdasági egyensúlytalanságok kategóriáiban magas kockázatot, a gazdaságban érvényesülő hitelkockázatok értékelési kritériumában pedig nagyon magas kockázatot tükröz. A hitelminősítő ugyanakkor közölte, hogy a magyar bankrendszert stabilnak tartja.
Örökségvédelem és értékteremtés
A vajdasági magyar kulturális stratégia elsődleges célja a képzőművészeti örökség ismertetése, az értékteremtés terén pedig az irodalom és a vizuális kultúra vonatkozásában az egyéni alkotók teljesítményének bemutatása – mondta Lovas Ildikó, a Magyar Nemzeti Tanács művelődési tanácsosa arról a konzultációsorozatról, amelyet a vajdasági magyar kulturális stratégiáról folytattak az elmúlt hetekben több vajdasági városban, és amelynek zárórendezvényét Magyarkanizsán tartották. Lovas Ildikó a közvitasorozatról összegzésképpen hangsúlyozta, hogy a kulturális stratégiának két fő területe van: az örökségvédelem és az értékteremtés. A kiemelt rendezvényeket illetően a kulturális stratégia célja e rendezvények fenntartása és segítése.
Könnygázzal a tüntetők ellen
Könnygázt vetettek be a nemzetközi békefenntartók (KFOR) tegnap hajnalban az úttorlaszokat építő szerbek ellen Észak-Koszovóban. A régióban többségben levő szer­bek szeptember vége óta úttorlaszok létesítésével tiltakoznak az ellen, hogy a pristinai kormány az Európai Unió rendőri és igazságügyi missziója (EULEX) segítségével saját vámosait és rendőreit is a két észak-koszovói átkelőhöz, Jarinjéhoz és Brnjakhoz vezényelte. A KFOR az utóbbi hetekben már többször is követelte a szerbektől az úttorlaszok teljes eltávolítását, hogy a békefenntartók zavartalanul eljuttathassák utánpótlási szállítmányaikat a két északi átkelőhöz. A KFOR követelésének azonban csak annyiban tettek eleget a szerbek, hogy néhány útakadálynál az úttest egyik oldalát felszabadították a KFOR járművei előtt.
Szerbiának is érdeke
A szerb államnak érdekében áll felfedni azt a belbiztonsági és esetleg politikai hátterű hálózatot, amely hosszú időn át rejtegette az időközben Hágának kiadott háborús bűnösöket – jelentette ki Boris Tadic szerb államfő, miután megbeszélést folytatott Serge Brammertz hágai főügyésszel Belgrádban. "Szerbia belbiztonsága és a jog uralmának tiszteletben tartása miatt kell ismernünk a választ a fenti kérdésre" – nyilatkozta Boris Tadic. A főügyésszel folytatott megbeszélésen megállapították, hogy a Hágával való együtt­működésben nem mindenki tanúsított egyforma elszántságot és erőkifejtést.