Lemondani kényszerült Uruguay államfője, Tabaré Vazquez, pedig azt hitte: bejelentésében semmi meglepő nincs. A politikus komoly arccal mesélte el, hogy 2005-ban arra gondolt, megtámadja Argentínát, mert annak állítólag nem tetszett, hogy egy uruguayi papírgyár szennyezi a határfolyót.
Az uruguayi elnök – aki holmi "ökoterroristákról" hadovált, akiktől meg kell védeni a kis országot, és állítólag még a Pentagonnál is utánakérdezett, támogatna-e az USA egy Argentína elleni háborút – nincs egyedül hóbortos ötleteivel. Mi tagadás, Dél-Amerika sohasem a megfontolt politikusairól volt híres.
A legtöbb érdekességet természetesen a venezuelai Hugo Chávez fellépései kínálják. Egy moszkvai látogatása kapcsán például le akarta karatézni Vlagyimir Putyint, s csak később derült ki – a megrettent arcú Putyin számára is –, hogy Chávez csak viccelt. Nem viccből változtatta azonban meg a venezuelai címerben lovagló lovas irányát. Korábban balról jobbra lovagolt, de ez mégsem illett egy baloldali kormányhoz – némelyek még holmi jobboldali fordulat szükségét olvasták volna ki a címerből –, így egyetlen rendelettel megfordíttatta a ló irányát, amely immár a helyes baloldali irány felé halad.
Chávez előtt a venezuelai idő sem érezhette biztonságban magát. Élő adásban jelentette be pár éve, hogy fél órával előreállítja az órákat. "Hogy a kisdiákok tovább alhassanak" – hangzott az indoklás. Egy néző azonban szólt neki, hogy akkor nem előre, hanem vissza kéne állítania az órákat. Chávez elbizonytalanodva fordult testvéréhez, Adamhoz, aki akkoriban oktatá: előre vagy hátra kell állítani az órákat? A miniszter néhány perces gondolkodási idő után megadta a választ, mégpedig a helytelent. "Teljesen igazad volt, az órákat előre kell állítani" – mondta testvérének. Azóta a venezuelai diákok nemhogy tovább alhatnának, de fél órával hamarabb kell felkelniük.
Az Argentin Köztársaság elnökét, Christina Kirchnert csak a szépsége izgatja annyira, mint Chavezt a kisdiákok sorsa. Az elnöknő az utóbbi időben annyi plasztikai beavatkozáson, ráncfelvarráson esett át, hogy Dél-Amerikában csak "Botox-elnöknőnek" hívják. Szépségét megőrizendő külföldi látogatásai alkalmával sem hajlandó bárhol megszállni. A fogadó országnak legalább egy háromszáz négyzetméteres lakosztályt kell a rendelkezésére bocsátania, ahol egyiptomi selyemtörülközőnek, jógaszőnyegnek vagy előre meghatározott diétás sajtkülönlegességeknek kell várniuk az elnöknőt. Egy ENSZ-közgyűlés alkalmával Kirchner egynapi elszállásolása 110 000 dollárba került, de még így is kifogásolta, hogy a joghurtok hőmérséklete nem az előre megrendelt volt.
A dél-amerikai elnökök közül azonban csak kevés volt olyan őszinte, mint az ecuadori, aki magát "bolondnak" nevezte, és A bolond, aki szeret címmel saját zenei albumot adott ki. A politikus azonban arra volt a legbüszkébb, hogy neki nagyobb a heréje, mint az ellenfelének, sőt: "az ellenfelemnek nincs is heréje", mondta Abdala Bucaran, aki a dél-amerikai államot 1996–1997-ben irányította.
Ilyen mezőnyben talán nem is akkora meglepetés, hogy még a nyolcvanas évek végén egy brazil polgármester-választáson egy majom is elindulhatott. Sőt, Tiao, a csimpánz tizenkét jelölt közül a harmadik helyet szerezte meg, így a második fordulóba is továbbjutott.
(a Heti Válasz nyomán)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.