Barót hegyén jó ütemben halad a régi állami gazdaság felújÃtása. Az akkori farmvezetÅ‘k nem hagyták az enyészet sorsára az épületeket és a jó genetikájú fejÅ‘stehén-állományt, a amint lehetett, ezelÅ‘tt tÃz évvel közös erÅ‘vel vásárolták meg a tejelÅ‘telepet. És a sikertörténet folytatódni látszik.
Az 1991/36-os mezÅ‘gazdasági társulási törvény alapján tÃz személy alakÃtotta meg a Silv Alim mezÅ‘gazdasági társulást, amely folyamatosan igyekszik korszerűsÃteni a telepet. Miután az 50 százalékos önrészt banki hitelbÅ‘l tudták biztosÃtani, 2008 végén sikeresen pályáztak a vidékfejlesztési terv mezÅ‘gazdasági telepek korszerűsÃtésérÅ‘l szóló 121-es fejezete keretében. Az összesen 1,246 millió euró értékű befektetés kivitelezése nem volt teljesen akadálymentes, az elmúlt napokban az új épÃtÅ‘vel kötendÅ‘ szerzÅ‘dés részleteit tárgyalták, mivel az istállókorszerűsÃtést korábban felvállaló háromszéki cég tönkrement, ezért új épÃtÅ‘t kellett keresni.
Ennek ellenére Incze Sándor állattenyésztÅ‘ mérnök, társtulajdonos bÃzik benne, hogy a szerzÅ‘désbe foglalt április 18-i határidÅ‘re minden elkészül. "A fejÅ‘stelep kötött tartással működött, de mára elavult ez a tartási mód – mondta. – Kidobtunk mindent az istállóból, egyéni fekvÅ‘bokszos rendszert épÃtettünk ki. A szabad tartás nagy elÅ‘nye, hogy a munkálatok jól gépesÃthetÅ‘ek, az állatok közérzete sokkal jobb, zavartalan a tejtermelés, és a szabad mozgás is jelentÅ‘s reprodukciós elÅ‘nnyel jár. Két istállóban lesznek a tehenek, egy harmadik, etetésre berendezett istállóban fogyasztják el a napi fejadagot. A kiegészÃtÅ‘ abrakot, a napi tejtermelés függvényében, két automata önetetÅ‘bÅ‘l kapják: az etetÅ‘ felismeri az állatokat a rájuk szerelt mikrochip segÃtségével, és akkora takarmányadagot bocsát a jószág elé, amely az elÅ‘re kiszámÃtott számÃtógépes program szerint jár neki."
A fejés külön fejÅ‘házban történik, ahová egyszerre 16 tehenet hajt be a sÃneken futó terelÅ‘kapu. A trágyát a járóutakról eke viszi az istállók végén levÅ‘ gyűjtÅ‘medencékbe, onnan pedig szippantók által kerül a mezÅ‘re. Minden istállóban forgó vakarózót is felszereltek, a magasságát automatikusan változtató berendezést az állatok nagyon szeretik, meg is tisztÃtja Å‘ket. A fejÅ‘házba új, a teljes fejÅ‘rendszert automatikusan kimosó és fertÅ‘tlenÃtÅ‘ gépsorral felszerelt, korszerű hűtÅ‘tank került. A silónak új tárolót épÃtettek összeilleszthetÅ‘ elemekbÅ‘l, megfelelÅ‘ 4–5 fokos kifelé dÅ‘lésszöggel, hogy a zöld szecska jól tömörÃthetÅ‘ legyen. Emellett körbálázott és fóliába csomagolt silót is termeltek. A fóliázott körbálában készül köztudottan a legjobb fű, lucerna, vagy akár kukoricasiló, mivel ott sikerül megteremteni leghatékonyabban a levegÅ‘tlen környezetet a jó minÅ‘ségű silókészÃtéshez.
BÅ‘vÃtették a gépparkot is, két, 150 lóerÅ‘s Case traktort, valamint takarmánykeverÅ‘ és kiosztó kocsit vásároltak. Jelenleg 380 hektáron gazdálkodnak – egy része saját, a többi bérelt terület – ,120 hektáron termelnek gabonát, Ãgy biztosÃtva az állatok számára az abrakot, illetve a bérelt területek után a járandóságot. A többi takarmánytermÅ‘ terület. A fejÅ‘sállomány jelenleg 110 egyed, de az épÃtkezés befejezése után 250-re szeretnék gyarapÃtani – másképp a befektetés nem térül meg.
Incze Sándor az idÅ‘közi értékesÃtési bosszúságokról is beszélt. A brassói Prodlacta tejfeldolgozóval való korábbi jó együttműködésre alapozva a leadott tej értékében Hollandiából Holstein vemhes üszÅ‘ket is vásároltak, de a gyár 2010-ben már akadozva működött, és jelenleg is 250 000 lejjel tartozik a baróti vállalatnak. Új felvásárlót kerestek, a tejet jelenleg a Tyromnak adják el, és elégedettek a fizetett árral. A barótiak rátermettségét bizonyÃtja az is, hogy tavalyelÅ‘tt termelÅ‘i csoportként is elismertették magukat a tej- és a húságazatban, Ãgy immár két éve kapják az éves tej- és hústermelésük értékének 5 százalékát kitevÅ‘ juttatást.