Le kell állítani a verespataki arany kibányászását célzó jelenlegi tervet, és olyannal kell helyettesíteni, amely megÅ‘rzi a Verespatakon felhalmozódott szellemi és anyagi örökséget, és a fenntartható gazdasági fejlÅ‘dés szellemében ötvözi a bányászattal a turizmust, a mezÅ‘gazdaságot és az erdÅ‘gazdálkodást – többek között ez áll a múlt hét végén Kolozsváron tartott nemzetközi tudományos konferencia zárónyilatkozatában. A Verespatak a világtörténelemben című konferenciát a kolozsvári BabeÅŸ–Bolyai Tudomány­egyetem, a Román Akadémia és az UNESCO műemlékvédelmi világszervezete, az ICOMOS romániai fiók­egysége szervezte.
A RoÅŸia Montană Gold Corporation kanadai–román vállalat által benyújtott bányaterv sem kulturális, sem gazdasági, sem pedig környezetvédelmi szempontból nem megfelelÅ‘, és ellentmond az Európai Unió által megfogalmazott területfejlesztési elvek többségének is – hangzott a résztvevÅ‘k egyöntetű állásfoglalása. A zárónyilatkozat szerint a Verespatakon fellelhetÅ‘ arany-, ezüst-, réz- és volfrámtartalékokat a román állam kedvezÅ‘tlen feltételekkel bocsátotta a külföldi befektetÅ‘ rendelkezésére. Ezek mennyisége feltételezhetÅ‘en jóval nagyobb, mint az a befektetÅ‘ becsléseiben szerepel. A dokumentum szerint a Verespatakon kibányászható színesfémek a román állam stratégiai tartalékai, ezért ezeket a nemzetközi válság körülményei miatt is az állam érdekeinek megfelelÅ‘en kell értékesíteni.
A jelenlegi bányaterv környezeti koc­kázatai sokrétűek és hosszú távúak, a következ­mények pedig kizárólag a román államot terhelik. A tervezett ülepítÅ‘ késleltetett ökológiai bomba, ezért szükséges a bányaterv újraértékelése olyan módon, hogy az immár a szociális és a kockázatok elleni biztosítási költségeket is tartalmazza. A konferencia résztvevÅ‘i kinyilvánították: szükségesnek tartják az arra irányuló további erÅ‘feszítéseket, hogy a római kori arany­bányákat Å‘rzÅ‘ település kerüljön fel az UNESCO világörökségi listájára.
Sokkal közelebbi veszélyt jelent azonban a European Goldfields vállalat tulajdonában lévÅ‘ Deva Gold cég színesfémbányája, amelynek megnyitását az Erdélyi-szigethegység déli peremén lévÅ‘ FelsÅ‘csertésen tervezik. A faluban 2006-ban zárták be az aranybányákat, amelyek környékén a kanadai tulajdonú bányavállalat új arany- és ezüstlelÅ‘helyet fedezett fel. Össze­sen mintegy hárommillió tonna ércet akarnak feldolgozni, amelybÅ‘l tizenegy év alatt hozzávetÅ‘leg 55 tonna aranyat és 300 tonna ezüstöt nyernének ki. A tervezett ciántechnológiás beruházás már az idén megkaphatja a környezetvédelmi engedélyt.