Ötvenöt perc Háromszékről
Háromszéki cégeknél forgatott az elmúlt napokban a Román Televízió stábja, az iparban tevékenykedők közül a sepsiszentgyörgyi Arcon, a Kovászna Gyöngye szentkatolnai borvízpalackozója, a kézdivásárhelyi El-Co szigetelőgyár és Secuiana készruhagyár keltette fel érdeklődésüket.
A felvételek hamarosan a TVR International Sorin Burtea szerda este tíz órakor kezdődő műsorában (Fektessen be Romániában!) láthatóak, ahol a cégek képviselői beszélgetésen is részt vesznek. A vendégforgalom feltérképezése tekintetében Kovásznán a Kovászna Turizmus Rt. szállodáiról és gyógykezelési központjáról, a szívkórházról, Bálványoson a Daragus cég létesítményeiről, Sepsiszentgyörgyön a Park Szállóról, Sugásfürdőn a Görgő Panzióról, a katrosai Cupidon Panzióról, a Bálványos Grand Hotelről, a zabolai Mikes grófok uradalmáról, a kézdivásárhelyi céhmúzeumról és Mézes Kalács vállalkozásról, a Rétyi Nyírről futnak le képek a műsorban. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a fentiek mindenikét sikertörténetnek minősíti, és igen nagyra értékelné, ha az RTV produkciója felérne azzal az egyórás filmmel, melyet a brit trónörökös háromszéki érdekeltségeiről Wild Carpathia címmel nemrég az angol Travel Channel jóvoltából láthatott a világ.(incze)
Felénk tart a Samsung?
Romániába készül költöztetni televíziókat gyártó üzemét a dél-koreai Samsung cég – hangzott el hétfő este a Markíza szlovák kereskedelmi televízióban. A galántai üzem esetleges felszámolásával Szlovákiában mintegy 4000 ember veszítené el munkahelyét. A tavalyi forgalom alapján Szlovákiában ez a harmadik legnagyobb nem pénzügyi gazdasági társaság, 2010-es bevételei meghaladták a 3,2 milliárd eurót. A Markíza úgy tudja: Jozef Mihál gazdasági miniszter mostani dél-koreai útjának éppen az a célja, hogy lebeszélje a cég illetékeseit terveikről, holott a szlovák gazdasági tárcánál egyelőre azt állítják, hogy nincs semmiféle értesülésük a Samsung távozási szándékáról.
Kogălniceanu-program: alig van hitel
Két hónapja indították útnak a kis- és középvállalkozásokat támogató Kogălniceanu hitelprogramot, és eddig 2900 pályázat érkezett a lebonyolító ügynökséghez. A hatóság 2000 dokumentumot ellenőrzött, és továbbította a bankokhoz. A pénzintézetek azonban csak 15 hitelkérést hagytak jóvá. Az ügynökség emiatt felszólította a programban részt vevő bankokat, hogy gyorsítsák fel a hitelkérések elbírálását. A Kogălniceanu programban a kis- és középvállalkozók legfeljebb 125 000 lejt vehetnek fel, a kölcsön kamatának felét az állam fizeti, emellett biztosítja a garancia 80 százalékát is. A hitelből az adókat és a működési költségeket fedezhetik.
Közalkalmazotti munkanélküliség
Mintegy 323 000 olyan munkanélkülit tartottak nyilván októberben, aki korábban a közszférában dolgozott, holott az elmúlt két évben 170 000 közalkalmazottat bocsátottak el. A Ziarul financiar üzleti lap szerint azért ekkora a különbség a minisztérium és a statisztikai hivatal adatai között, mert az elbocsátásról szóló rendeletet korábban többen is megtámadták, ezek a közalkalmazottak pedig csak áprilisban kerültek a munkanélküliségi nyilvántartásba. A munkaadók szerint az elbocsátottak nagy része azért nem tud elhelyezkedni a magánszektorban, mert nem rendelkezik megfelelő képzettséggel. Ezért a közszféra leépítésének folytatása mellett az elbocsátottaknak átképzést is kellene biztosítani, hogy könnyebben elhelyezkedhessenek a magáncégeknél.
Bénító autóbiztosítás
Jövőre drágulhat a kötelező gépjármű-biztosítás, ha a Biztosítási Felügyelet arra kötelezi az ágazatot, hogy növelje a kártérítés felső határát. A capital.ro gazdasági portál szerint jövőre az anyagi károknál 750 000 euróról egymillióra kell növelni a felső határt, a személyi károknál pedig 3,5 millióról ötmillió euróra. Ha bevezetik a módosítást, a kötelező biztosítási díjat kétszeresére kellene növelni. A brókerek szerint egy ilyen drágítás megbéníthatja a piacot, ezért valószínűleg ennél jóval alacsonyabb mértékű lesz az emelés.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.