Tamás Sándor elmondta: megkapták a Valentin Ionaşcu alprefetus kézjegyével ellátott dokumentumot, a november végi tanácsülésen tájékoztatja a testületet, de neki az a véleménye: ne vonják vissza a népszavazás kiírásáról szóló határozatot. A kifogások többnyire értelmezési problémákat vetnek fel – fejtette ki a tanácselnök. "Elme­gyünk akár a bírósági tárgyalásig is, mert ha nem indulunk el végre egy adott úton, akkor mindig csak egy helyben topogunk" – hangsúlyozta. Ki­emelte, a népszavazás egy természetes válasz a bukaresti politikai köröknek, amelyek a székelyföldiek megkérdezése nélkül képzelték el a régiók, megyék átszervezését.
Tamás Sándor szerint érdemes ezt az utat választani, még akkor is, ha az a tapasztalatuk, hogy a román bíróság, sok, akár teljesen egyértelmű esetben is az önkormányzatisággal szemben hozott döntést, bebizonyosodott már például a könyvtárigazgató ügyében is, hogy előbb vagy utóbb, de megszületik az a megoldás, amelyet korábban kitaláltak – fejtette ki.
"A népszavazástól nem kell félni, az emberek véleményét, akaratát megismerni, azt gondolom, mindannyiunk számára fontos. Nem Kovászna megye volt az első, már legalább hat-hét megye kezdeményezett ilyen népszavazást, Konstanca megyében meg is szervezték. Semmi kivetnivalót nem találok abban, hogy megkérdezik az embereket, milyen régióhoz, megyéhez akarnak tartozni. A lényeg: az érvényes jogszabályoknak megfelelően írják ki – fejtette ki a Háromszék kérdésére Kele­men Hunor szövetségi elnök.
A megyei önkormányzat október 31-én fogadta el azt az MPP által kezdeményezett határozatot, amely értelmében jövő év március 11-én helyi népszavazást tartanak egy Székelyföld nevű közigazgatási egység létrehozataláról. Pénte­ken a prefektúra az alprefektus aláírásával felülvizsgálatra visszaküldte a dokumentumot, ha nem javítja ki vagy nem vonja vissza a testület, közigazgatási bíróságon támadják meg.