A kőtáblán II. Frigyes (1194–1250) német-római császár neve látható, és egy dátum: "1229, a mi Urunk Jézus, a Messiás megtestesülése". A leletet még évekkel ezelőtt fedezték fel egy falon a Tel-Avivhoz tartozó Jaffában, ám nem tulajdonítottak neki nagy jelentőséget, mert úgy vélték, hogy az Oszmán Birodalom idejéből származik. Akkor jöttek rá, hogy valójában a középkori keresztes háborúk idején íródott, amikor elkezdték megfejteni a rajta lévő szöveget – mondta Móse Saron, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora.
A hatodik keresztes hadjáratot (1228–1229) vezető II. Frigyes két feliratot helyezett el az általa megerősített jaffai vár falán, egyet latinul, egyet pedig arab nyelven. "A szöveget a császár hivatalnokai, de az is lehet, hogy maga II. Frigyes készítette. Annyi biztos, hogy ez az egyetlen felirat, amelyet ez idáig megfejtettek" – közölte a szürke márványtáblát kibetűző két régész egyike.
A nyolcszáz éves felirat, amely felsorolja a császár összes címét, szinte teljesen ép. A régészeti hivatal szerint ilyen arab nyelvű leletet még az uralkodó Szicíliában épült palotájában sem találtak.
A hadjárat legnagyobb ered­ménye az volt, hogy a császár átadta Jeruzsálemet a kereszte­seknek, miután 1229-ben béke­megállapodást kötött a várost addig birtokló al-Malik al-Kámil egyiptomi szultánnal.