A csapás iránya világos: Dan Voiculescu és konzervatív csapattársai, miközben a székelyföldi románokat a magyar veszedelemtől védelmezik, bennünket, magyarokat alulról, felülről és frontális támadással rohamoznak.
A konzervatív pártelnök személyében és a demokrácia fogalmából gúnyt űző, hont és románságot mentő hazafiban az 1920-as évek derekán hírhedt Anghelescu reinkarnációját láthatjuk a 21. század Európájában.
A román képviselőház elfogadta Voiculescu pártjának két módosító törvényjavaslatát, amely azt is tartalmazza, hogy az óvodai előkészítő csoportokban románul kell tartani a foglalkozásokat. Az iskolában a románokéval egységes tanterv és tankönyvek alapján kell tanítani a román nyelvet. Azzal ne is érveljünk, hogy ezzel a román nyelv és kultúra önkéntes és személyes érdekkel párosuló elsajátításának ők a legnagyobb ellenségei, mert az elnök urat másféle pedagógiai elvek vezérlik. A magyar oktatás megnyomorítása, az erőszakos románosítás újabb kivándorlási hullámokat indít majd el. Ez is a cél. Voiculescu úr a Har—Kov megyékben dolgozó hit-, nemzet- és párttársainak egy havi nettó bérkiegészítést is ígér, amennyiben ezen az elátkozott terepen, azaz Székelyföldön vállalnak missziós megbízatást.
Szellemi elődje, Anghelescu, úgy emlékszem az országos bérezés háromszorosát juttatta a két világháború között a románosítást vállaló hazafiaknak. Jöttek is csőstül e vidékre. Anghelescunak a nevéhez fűződik a kultúrzónák kialakítása is. Háromszék — ugye milyen természetes? — Ploieşti-hez tartozott.
Vajon nem kellene ennek a mintájára átszervezni a romániai európai uniós régiókat?
No de ne adjunk ötleteket Voiculescu úrnak, mert rájön erre ő magától is.
Az egész románosítási, neonacionalista, konzervatív bőrbe bújt folyamat kiagyalásában és alkalmazásában az abszurdum az, hogy hazai magyar honatyáink az európai parlamenti választásokban az ,,Új honfoglalás" jelszavával kampányolnak. Ennél az a még abszurdabb, hogy a magyar kormány a nemsokára sorra kerülő harmadik közös (nagyszebeni) kormányülésen meg sem említi, illetve meg sem kísérli, hogy az erdélyi magyar egyetem vagy az autonómia dolga napirendre kerüljön.
Ilyen körülmények között nem csodálkozunk, ha a Kárpát-medence északi felében a szlovákok szorongatják az ottani magyarokat, Délvidéken a szerbek telepednek rá a vajdasági magyarokra, de azért az elgondolkoztató, hogy az Új honfoglalás egyes erdélyi kieszelői azzal vannak elfoglalva, hogy a volt magyar kormányfőt, Orbán Viktort kikergessék az országból.
