Egy új típusú együttműködés körvonalazódik majd – szól a gazdasági szaktárca közleménye –, amely nemhogy csökkentené, hanem növelni fogja az ország pénzügy-gazdasági függetlenségét... * Voltaképpen nem is hitelről van szó, tehát nem növekszik az államadós­ság, hanem Magyarország "biztosítást" köt az IMF-fel, "nö­veli a befektetői bizalmat Magyarországon", és beindíthatja a régen várt gazdasági növekedést. Matolcsy György miniszter szerint – akinek lemondását az ellenzék mindhárom pártja az MSZP, a Jobbik és az LMP is egybehangzóan követeli – az "új típusú megállapodásra" azért van szükség, mert Magyar­ország gazdasági függetlenségét biztosító, a piacokról történő finanszírozást rendkívüli módon megnehezíti az eurózóna elhúzódó válsága. * Hogy mi történhetett, csak találgatni lehet, hiszen maga Matolcsy egy héttel ezelőtt az országgyűlésben még arról beszélt, hogy a Valutaalap ellenében kell politizálni, viszont a fordulatot valamennyire előre jelezték a magyar közgazdászok dodonai jóslatai (ezúttal pártállástól függetlenül ugyanazt mondták!), miszerint ha a forint elmegy, a magyar kincstárjegyeket, értékpapírokat nem lehet áron eladni, s küszöbön áll az ország újabb leminősítése a megalázó bóvli kategóriába, ami előre vetíti az államcsődöt. * Ezután kezdett tárgyalni Matolcsy a bankszakemberekkel, a devizában eladósodottak helyzetét rendezendő, és jelentette be a hírt, amelynek egyet­len szépséghibája, hogy a Magyarországon megszokott évi országvizsgálatait végző Valutaalap képviselői nem tudtak róla. Aztán magától a minisztertől tudták meg. Kiderült, ebben az évben megkezdődhetnek ugyan a tárgyalások, de döntésre csak jövő év elején lehet számítani. Hogy megkap­hatja-e Magyarország a Lengyelországéhoz hasonló "biztosítási" hitelt – kérdéses. Mindenesetre, a hír villámgyorsan megnyugtatta a piacokat, esett az euró és a devizában eladósodottakat érzékenyen érintő svájci frank árfolyama, vala­mennyire erősödött a forint. Hogy milyen is lesz az új típusú megállapodás, majd elválik. * Megalakult hét végén a nyugat-európai és az amerikai magyarság képviselőinek fórumot biztosító Diaszpóratanács. Semjén Zsolt miniszterelnök-he­lyettes az alakuló ülésen jelentette be, hogy minden magyar állampolgárt meg­illet a választójog. Az új választójogi törvény szerint a 106 egyéni választókerület mellett 93 képviselő listáról kerülhet be a parlamentbe, s erre, attól függetlenül, hogy a világ mely pontján él, bármelyik magyar állampolgár szavazhat, akár levélben is. * A Diaszpóratanács rendszeresen összeül majd az elkö­vetkezőkben, a nyugati és az amerikai magyarság, a diaszpórákban élő magyarok nemzetiségük megtartására, identitásuk megőrzésére helyezik a legnagyobb hangsúlyt. Különleges a helyzetük, hiszen a múlt század fordulóján, majd a világháborúk és az 1956-os forradalom után emigrálók leszár­mazottai, a negyedik, ötödik, hatodik generáció tagjai már nem beszélnek mind magyarul, viszont ragaszkodnak ma­gyar identitásukhoz, s ennek megerősítéséért a magyar kormány által támogatott Diaszpóratanács tagjai nagyon sokat tehetnek.