Geoană ezután bejelentette, beszélgetést kezdeményez a szenátusi frakcióvezetőkkel, majd felfüggesztette az ülést, és összehívta a felsőház állandó bizottságát. A szünet után Petru Filip DLP-s alelnök vezette az ülést, amely mindössze pár perc alatt menesztette az ország második emberét. Maga Geoană nem volt jelen a szavazáson, de később közölte, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a döntést. A parlament felső házának elnöki posztját ideiglenesen Petru Filip tölti be, az új házelnök megválasztására várhatóan jövő héten kerül sor. A szociáldemokraták emberét a liberális és a konzervatív párt is támogatja, a kormányoldalon azonban még nincs egyezség a közös jelöltről, hiszen a DLP mellett az RMDSZ és a független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) is igényt tart a megüresedett helyre. Frunda György a saját jelölt mellett foglalt állást (az ő neve mellett a Markó Béláé is felmerült), Fekete Szabó András Levente frakcióvezető azonban azt nyilatkozta, hogy közös koalíciós jelöltben gondolkoznak.
Etnikai arányosságot javasol az EMNT
Az etnikai arányosság elvének érvényesítését javasolja a Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) az RMDSZ-nek, hogy a jövő évi parlamenti választásokon a kisebbségi szervezetek előre meghatározott számú mandátumért versenyezhessenek egymással, és emiatt ne kerüljön veszélybe a magyarság parlamenti képviselete – jelentette ki Toró T. Tibor, az EMNP megbízott elnöke. Ez a román többség számára is előnyös, hiszen így a kisebbségek garantáltan parlamenti keretek között folytathatják érdekérvényesítési munkájukat, és nem áll fenn annak veszélye, hogy a viták az utcára kerülnek. Emellett a romániai magyarságon belül érvényesülhet a pluralizmus a jelenlegi "egypártrendszer" helyett, ami jelentős demokráciadeficitet okoz. Toró szerint az egyfordulós egyéni választókerületes rendszer hátrányos a romániai magyarság számára, ahol számbelileg kisebbségben él. Az RMDSZ olyan választási rendszert akar kialkudni a román pártokkal – mondotta –, amely számára kedvező, de a többi magyar szervezetnek hátrányos. Ez csak növeli a feszültséget a politikai táborok között, aminek elsősorban a romániai magyar közösség lesz a vesztese.
Szemléletváltás a szórványpolitikában
Szemléletváltás történt az RMDSZ szórványpolitikájában: új kihívásoknak kell megfelelni, ezért új eszközökre és új programokra van szükség – jelentette ki Winkler Gyula a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) Szórvány és diaszpóra munkacsoportjának alakuló ülésén Budapesten. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője szerint az iskola és az egyház kettős pillére mellett a közképviselet és érdekképviselet a harmadik pillér, amelyre a szórványnak támaszkodnia kell. "Az RMDSZ november 12-én Déván megvonta az elmúlt két évtized szórványpolitkájának mérlegét, amelyet az jellemzett, hogy sikerült kitörni a stratégiák bűvköréből, és sikerült konkrét programokat működtetni. Az első évtizedben elindultak a legfontosabb programok: a szórványkollégiumok, a Magyar Ház program, az ingázó tanárokat és lelkészeket támogató program. 2000 után a programok megértek arra, hogy rendszert alkossanak" – mondotta. Winkler figyelmeztetett arra, hogy a nagyvárosi lakótelepeken, Marosvásárhelyen, Kolozsváron vagy Nagyváradon magyar fiatalok ezreit fenyegeti a magyar nyelv és identitás elveszítése. Sok külvárosban nincs, vagy nem minőségi a magyar nyelvű oktatás, nehéz a diákok ingáztatása a belvárosi magyar iskolákba. A folyamat megállítására és megfordítására vonatkozó cselekvési tervet december 17-én az SZKT fogadja el. Az RMDSZ képviselője ismét javasolta, hogy a KMKF november 15-ét nyilvánítsa a Kárpát-medencei Magyar Szórvány Napjává.