A magyar táncházmódszer felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökséglistájára. A döntést az ENSZ Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezetének illetékes kormányközi bizottsága hozta meg múlt heti Bali-szigeti ülésén.
A magyar táncházmódszert a Legjobb megőrzési gyakorlatok regiszterében jegyzik, eddig egyetlen magyar elemként a mohácsi busójárás szerepelt az Unesco-listán. Novák Ferenc "Tata", Kossuth-díjas rendező-koreográfus az MTI-nek nyilatkozva többek között elmondta: "Óriási jelentőségű, hogy a magyar modell felkerült az UNESCO szellemi örökséglistájára, hiszen a Magyarországon kibontakozott táncházmozgalom nyomán szerte Európában megalakultak a táncházak, mindenütt a saját hagyományt dolgozták fel, de mindenütt táncoltak magyar táncokat is, amelyeket tőlünk tanultak, és a táncház elismert hungarikummá vált." Novák Ferenc szerint "a rangos elismerés annak szól, hogy a magyar táncházmodell a negyven év alatt egészen kiteljesedett, feldolgozta a magyar hagyományt, az utóbbi másfél évtizedben pedig majdnem minden Kárpát-medencei tánc bekerült a táncrendbe, még a bolgár hagyomány is". Budapesten 1972-ben nyílt meg az első táncház, Erdélyben öt esztendővel később, köztük Sepsiszentgyörgyön is, ahol kisebb-nagyobb szünetekkel jelenleg is működik.
Magyarország tavaly márciusban terjesztette fel a táncházmódszert mint a szellemi kulturális örökség megőrzésének magyar modelljét a védelmet érdemlő programok és tevékenységek UNESCO-listájára, a kulturális kormányzat idén tavasszal a magyar solymászatot és a matyó örökséget jelölte UNESCO-listára. Ezekről a 2012 őszi indonéziai kormányközi bizottsági ülésen döntenek.
A UNESCO szellemi kulturális örökség kormányközi bizottsága múlt heti ülésén kilenc további olyan elemmel növelte a szellemi örökség listáját, amely sürgős megóvást igényel. Az eltűnés fenyegeti, és felkerült a listára mások mellett a Koredugaw mali titkos társaság szertartása, az északkelet-kínai hocsék (nanájok) elénekelt meséi, az iráni drámai előadásforma, a nakkali vagy az indonézek "ezer kéz tánca", sámántánca. Brazília a yaokwát, az enawene nawe amazóniai nép rítusát íratta fel. A szellemi világörökség az ősöktől örökölt hagyományokat, kifejezésmódokat – szóbeli hagyományokat, előadóművészeteket, társadalmi gyakorlatokat, ünnepi rítusokat, eseményeket, régi iparágak tudásanyagát tartalmazza. (Fekete)
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
