A háromszéki mezőgazdasági szakemberek már régóta keresik a megoldást a szarvasmarha-állomány csökkenésének megállítására – az utóbbi nyolc évben az állomány 34 százaléka tűnt el a kisgazdaságokból –, illetve hogy a tejértékesítési nehézségekre alternatív jövedelemszerzési forrásként a hústermelésre való átállást javasolják. Jó jövedelemkiegészítő lehet az öregebb, reformálás előtt álló tehenek megtermékenyítése valamely húsmarhafajta fagyasztott tenyészanyagával, és az utódok hizlalása.
A háromszékiek által szorgalmazott, júliusban tartott minisztériumi találkozó célja éppen az volt, hogy megoldást találjanak a húságazat támogatására. Az uniós csatlakozási szerződés is lehetőséget kínál a támogatások bevezetésére, de a jelenlegi helyzetben az anyatehén-támogatás, a hizlalási és vágási premizálás, valamint az extenzifikációs támogatás kifizetése nálunk csak 2013 után, az új közös agrárpolitika kidolgozását követően válik lehetségessé. Románia 2007-ben nem választotta el a tejágaza­tot a marhahústermeléstől, a könnyebb utat, a legalább három szarvasmarhát tartó gazdaságok támogatási formáját választotta. A bukaresti találkozón sikerült azonosítani egy 6,5 millió euró értékű felhasználatlan és elérhető uniós forrásalapot, amelyet hátrányos hegyvidéki térségben marhahúst termelő gazdaságok támogatása címen lehet igényelni.
A háromszéki szakemberek segítségével a hústámogatás-jóváhagyási kérelmet időben elküldték láttamozásra az unió szakbizottságához. A brüsszeli válaszlevélben az áll, hogy a beadványt letárgyaló bizottságnak nincs különösebb ellenvetése a támogatás bevezetése ellen, viszont néhány apró kiegészítést, megerősítést kérnek a román szakminisztériumtól. A kiegészítő anyag szerint évente 300 eurós (1400 lej) támogatásban részesülne a hegyvidéki, hátrányos övezetben gazdálkodó a tiszta fajtában tartott anyatehenére. Hasonló összegű támogatás járna a tiszta fajta, valamint valamely húshasznú fajta és a pirostarka keresztezéséből származott növendék tartására, illetve hizlalására (az állat nemétől függetlenül). Alapfeltétel, hogy a növendéket nyolc hónapos koráig a gazdaságban kell tartani, illetve hizlalni.
A fentebb említett támogatási forma és a támogatás értéke az igazgatóság szakemberei szerint sokakat arra ösztönöz, hogy ne adjanak túl a most divatos fehér-kék belga keresztezett borjaikon 50–60 kilósan, nyolc hónapos korukig (vagy nagyobb vágósúlyig) hizlalják a támogatások megszerzése érdekében. A háromszéki szakemberek által elkészített törvénytervezet szerint a hústámogatási kéréseket két időszakban, decemberben és augusztusban kellene leadni a kifizetési ügynökséghez, és a kifizetés is két periódusban történne. A hústermelést választó gazdának előzetesen, április végéig kellene bejelentenie a támogatásra jogosult évi állatlétszámot, írásos kötelezettséget vállalna, hogy a húsfajtával való keresztezésre használt teheneit nem feji az év folyamán, a megtermelt tejet pedig kizárólag a 6–8 hónapos korban elválasztandó borjú táplálására használnák fel. Nem igényelhető támogatás azon pirostarka tehén és valamely húshasznú fajta keresztezéséből származó növendékekre, amelyeknek anyja támogatást kap a hátrányos hegyvidéki zónában. Az állattartónak egyszerű farmnyilvántartót kellene vezetnie a gazdaságban lévő állatok fülszámával, fajtájával, a fedezés vagy mesterséges megtermékenyítés és a borjúszületés időpontjával, az esetleges állatmozgásokkal.
A tervezet szerint a kérések benyújtásához szükséges bizonyító iratoknál az állatok útlevele, esetleg törzskönyve mellett a keresztező mesterséges fedeztetéseknél szükséges lesz a beondózó által kiállított hivatalos bizonylat (buletin de însămânţare artificială), amelyben szerepel a húsmarhabika fajtája és törzskönyvi kódja. Az eddigi gyakorlat azt jelzi, hogy az állattartók nem mindig igénylik a bizonylat kiállítását a mesterséges megtermékenyítőtől. Az új hústámogatási típus viszonylag számos tenyésztőt érinthet majd, hiszen a nemzeti vidékfejlesztési terv 4-es számú melléklete szerint a megye községeinek közel háromnegyede hátrányos hegyvidéki övezetbe esik.