Érdekfeszítő előadás és az ezt követő kerekasztal-beszélgetés során vázolták fel Zabola központi részének lehetséges arculatváltozását.
A Roy Chowdhury–Mikes család támogatásával megrendezett tegnapi hiánypótló értekezleten dr. Fekete Albert egyetemi docens (Budapesti Corvinus Egyetem) ismertette a település arculatfejlesztési tanulmánytervét. A négy helyszínt felölelő elképzelés során alakulhat ki Zabola szó szoros értelmében vett központja is, mely jelenleg nem elhatárolható – vonhatta le a következtetést a kéttucatnyi érdeklődő.
Fekete Albert a székely falu identitását adó jegyek meghatározásával kezdte előadását. A nooszféra – az ember által alakított, beélt környezet – terjeszkedésével a táj elveszíti sajátos szellemét, tulajdonképpeni hagyományát, és ennek vonatkozásában alakul a település arculata is – mondta. Pozitív és negatív példákkal mutatott rá ezekre a változásokra. A magyarlakta erdélyi vidék hagyományos építészeti jellegzetességeit tiporják például a szimbolikus térfoglalási értékkel bíró ortodox templomok. Izgalmas, mert ott épülnek, ahol nincsenek ortodox vallási hagyományok, így nem integrálódhatnak a szerves egészbe – magyarázta a docens. A tájidegen szobrok, szökőkutak, légvezetékek ugyancsak rontják a képet, "akik csinálják, nem tudják, minek hol a helye" – mondta, konkrét példaként a kihasználatlan vargyasi parkot említve.
Zabola vonatkozásában úgy értékelte, olyan tájkarakterrel bír, melyet más EU-s országokban már nem lehet megtalálni. Nyugatról szántóföldek, keletről a havasok határolják, a nadrágszíjparcellák is adják identitását – sorolta. A település központi részének arculatváltása a benzinkút környékén kezdődne. A "nagy üres térre" kis park és játszótér épülhetne. Viszonylag olcsón megoldhatók, még ha kisajátítás árán is – hangzott el.
A községháza környéke a következő célpont, itt parkoló épülhetne. A faluközpont szerepét a vártemplomot övező tér töltheti be. A környező kerítések lebontásával nyithatók lennének a terek, bekapcsolódhatnának a közösségi életbe.
A kerítésbontás kapcsán Ádám Attila polgármester így fogalmazott: a kerítés nem elzárkózást szimbolizál, egyszerűen a haszonállatok garázdasága ellen nyújt védelmet.
A könyvtár környéke is átépítésre szorulna, a patakpart rendezése pozitívan változtatná a környezetet – hangzott el. Ezeken túlmenően fából épített, tájba illeszkedő zenepavilon, buszmegálló, hirdetőtábla, szemeteskuka is javítaná az általános képet. Nem kell feledni, hogy az összkép apróságokból áll össze – összegezte az előadó.
Az előadás végén a résztvevők is megfogalmazták elképzeléseiket, javaslataikat. A polgármester elmondta: készül a község arculatterve, az elhangzottakat bele fogják építeni a korábbi elképzelésbe. A változás több szakaszban is elvégezhető, lényeg, hogy legyen egy olyan elképzelés, amelyet a faluvezetés kilététől függetlenül véghez lehessen vinni – vonták le a következtetést.