Szaporodnak az ünnepnapok Romániában. Jövőtől András napja is hivatalos munkaszünet lesz. Traian Băsescu születésnapjára szabadnapot kapott. Én is követelem, hogy János napja legyen szabad, és a születésnapomon sem akarok dolgozni!
Viszont nem jó az, hogy minden nemzet külön ünnepli nemzeti ünnepeit. Sokkal jobb lenne, ha olyan napokat jelölnének ki nemzeti ünnepnek, amelyeket a szomszéd népek vagy a nemzeti kisebbségek is együtt tudnának megtartani. Minket sokszor felelősségre vonnak, hogy miért nem akarjuk boldogan ünnepelni – például – december elsejét. Ami egyik nemzetnek győzelem és dicsőség, az a másiknak vereség és gyász. Ezeket kellene összeegyeztetni. Tudnék én néhány olyan eseményt, amelyet ha mi, magyarok ünnepelnénk, kerülne még mellénk egy-két nemzet, amely szívesen velünk tartana. Olyant is láttam már, hogy jelentős személyiség halálának vagy tragikus eseménynek ÜNNEPELJÜK az évfordulóját. És ilyen sokkal több akad a magyar történelemben, mint dicső, győzedelmes nap. Velünk tartanának az ünneplésben a szerbek, szlovákok, románok, ha például a mohácsi csatát ünnepelnénk. Vagy a ’48-as forradalom kirobbanásának napja, március 15-e helyett a forradalom bukását, a világosi fegyverletételt. Esetleg az 1956-os forradalom kitörésének napja helyett (október 23.) a forradalom leverését (november 4-ét) tartanánk ünnepnek.
Ez a helyzet a történelmi személyiségekkel is. Aki egyik népnek nemzeti hőse, nem biztos, hogy a másiknak is az. Gavrilo Princip, a szarajevói merénylő, aki megölte a trónörökös Ferenc Ferdinándot, ugyebár nemzeti hőse a szerbeknek. De mai szemmel nézve nem csak egy terrorista gyilkos? A szerbek ünneplik cselekedetét, nem úgy a Habsburg-ház.
Hozzáállás kérdése az egész.
Olyan napokat kellene találni, amelyek mindenkinek megfelelnek. Többször is, többen mondták: nem jó, hogy a román nemzeti ünnep decemberre esik, és sokkal jobb lenne nyáron.
Szerintem is sokkal komfortosabb volna augusztusban. Egyszerűen ki kellene nevezni egy napot, egy közös ünnepet, mondjuk augusztus 25-ét, amit mind a románok, mind a magyarok együtt ünnepelhetnének. Sőt, ilyenkor Románia Magyarországgal együtt vigadhatna. Ebben a nyári hónapban egész sereg évfordulója vagy ünnepe van mindkét népnek. Augusztus 15-e, Nagyboldogasszony napja Romániában ünnep. Augusztus 20-a, Szent István napja viszont Magyarországon. Aztán augusztus 23-a a románoknak ünnep, mert végül is az 1944-es kiugrásnak köszönhetik Észak-Erdélyt. Viszont augusztus 30. az 1940-es, második bécsi döntés évfordulója, amit az erdélyi magyarok ünnepelnek. Ahogy elvárják, hogy mi ünnepeljük december elsejét, úgy mi is elvárhatjuk tőlük ugyanezt augusztus harmincadikán.
Ezek után miért ne lehetne egy nagy közös nemzeti ünnep augusztus huszonötödike, amikor mindenki arra emlékezik, amire akar?
