Bármennyire erősnek tűnik azonban, a szív a genetikai és biológiai tényezők mellett külső káros hatásoknak is ki van téve, amilyen a helytelen, állati zsiradékokban gazdag táplálkozás, a mozgáshiány, a stressz, a túlzott alkohol- és kávéfogyasztás. A szívrohamok mintegy kétharmadát a magas koleszterinszint és a dohányzás okozza.

A koszorúér-betegség és az agyi érkatasztrófák a világon évente mintegy tizenötmillió ember halálát követelik. Ez az iparilag fejlett országokban a halálozási lista első helyét jelenti a halandóság harminc százalékával, a közép- és kelet-európai régióban ez az arány ötven százalék fölötti, és különösen magas a fiatal férfiak infarktus-halálozásának aránya. A szív- és érrendszeri betegségek a nők között is a legtöbb rokkantságot és halált okozzák, a hölgyeknek nyolcszorta nagyobb esélyük van arra, hogy szívinfarktus vagy szélütés következtében fejezzék be életüket, mint arra, hogy emlőrákban, petefészek-daganatban haljanak meg.

Jelentős változást csak a megelőzés eredményességének fokozása, az életmódváltás hozhat. Azok a nem dohányzók, akik rendszeresen esznek gyümölcsöt, hetente háromszor testmozgást is végeznek, és megisznak naponta egy kevés alkoholt, nyolcvan százalékkal csökkentik a szívroham esélyét.

A szív- és érrendszeri betegségek több áldozatot szednek számos országban, mint valamennyi más betegség, baleset és más halál együttesen. A szív- és érrendszeri halálozások nagy része hirtelen szívhalál (infarktus) miatt következik be. Az esetek több mint fele kórházon kívül történik. Pedig a szívmegállás utáni kritikus pillanatokban azonnal és helyesen beavatkozva még meg lehet menteni az életet. Szívroham esetén az újraélesztés egyetlen módja a szív időben történő elektromos sokkolása, az úgynevezett defibrilláció.

(Sajtóadatbank)