...és mindazok, akik ebből a közösségből elindulva, a csernátoni táborokon a Benedek-mezei nyári Kalákákon át a Guzsalyas Játszóházban, a szüreti, regölős, farsangolós, pünkösdölős együttlétek alatt úgy megszerették a népi gyermekjátékokat, a népi muzsikát, elődeink táncait, a kézművesmesterségeket, hogy életformájukká vált a hagyományokkal való együttélés, és gyermekeiknek is ezt adják át mint legértékesebb kincset, akkora élőláncot alkotnának, ami Hetedhét országon is túl hirdetné, ebben a városban szól leghangosabban a tilinka. Erről a csodálatos hangú pásztorfurulyáról nevezték el fiatal helyi muzsikusok (Kovács István, Melkuhn Róbert, Ségercz Ferenc) húsz esztendővel ezelőtt azt az együttest, amely elsőként csalogatta be a városi művelődési házba a gyermekeket táncházba. Zenélt a Tilinka, játékot, táncot tanított Bodó Bán János és Enikő, valamint Ambrus (jelenleg Nagy) Csilla. És szerre kapcsolódtak be fiatal táncházasok, zenészek, tanítók, akik részt vállaltak a játékban, az oktatásban, és legfőképpen magukkal hozták gyermekeiket. Benkő Éva 1995-ös megjelenésével, a Guzsalyas Játszóház 1998-as indulásával szakszerűbbé és tágabbá vált a gyermekekkel való foglalkozás, a húsz év alatt felnevelkedett táncházas csemetekert mára erdővé terebélyesedett. Két évtizedes születésnapjukat mesekeretbe illesztett játékos, táncos parádéval, sok muzsikával és a mindenkori gyermektáncházasokkal való találkozással ünneplik pénteken a sepsiszentgyörgyi Míves Házban.