A tizenhét euróövezeti ország és legalább hat további európai uniós tagállam új kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására: így fest a brüsszeli csúcstalálkozó gyorsmérlege.
Nagy-Britannia távol tartja magát az egyezménytől, több uniós ország – köztük Magyarország – pedig a parlamentjével történő konzultálástól teszi függővé a tervezethez való csatlakozását. Úgy tűnik, elsősorban az egyes pénzügyi szabályok alól kivételezést követelő London álláspontja akadályozta meg, hogy teljes, 27 országos kompromisszum szülessék.
Miközben leminősítések és egyre nehezebben eladható állampapírok teszik bizonytalanná Európa gazdasági helyzetét és az euró jövőjét, az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának csütörtök estétől péntek hajnali ötig tartó tárgyalássorozata sem hozott igazi áttörést a válság kezelésében.
Elsősorban azért nem, mert a német–francia kezdeményezésre javasolt szigorúbb költségvetési szabályozást kettő plusz két – vagy három plusz egy? – ország megakadályozta.
Magyarország és Nagy-Britannia nem hajlandó alávetni magát a tervezett szabályoknak, míg Csehország és Svédország gondolkodási időt kért – jelentette ki Nicolas Sarkozy francia elnök a csúcs utáni, tegnap hajnali sajtótájékoztatón. Később elterjedt a hír, hogy Magyarország is az időt kérők között van, nem pedig a kategorikusan ellenkezők között, amit Orbán Viktor miniszterelnök tegnap délelőtt meg is erősített.
A brit ellenkezésre előre lehetett számítani. David Cameron már a csúcs előtt világossá tette, hogy csak akkor támogatják az EU-s tagállamok költségvetésének szigorúbb ellenőrzését, ha London felmentést kap a pénzügyi szervezeteket érintő uniós szabályozások alól. A Financial Times értesülései szerint Cameron többek között olyan feltételeket támasztott, hogy tartsák nyitva az uniós piacokat Ázsia és az Egyesült Államok felé. Amint várható volt, a németek és a franciák ebbe nem mentek bele.
Alkotmányos vállalások
Péntek reggelre világossá vált, hogy az EU alapszerződését ilyen körülmények között nem módosítják, helyette kormányközi egyezménnyel igyekeznek elérni azt, amiről az éjszaka folyamán a legtöbbet tárgyaltak. Ennek lényege a költségvetések közös ellenőrzésének szigorítása, és a túlköltekezők hatékonyabb megbüntetése, a részleteket azonban csak később dolgozzák ki.
A legvalószínűbb, hogy a tagállamoknak bele kell foglalniuk az alkotmányukba az eladósodási plafont, az alkotmányos korlátokat az Európai Bíróság ellenőrizhetné. A terv fontos része az is, hogy a jövő héten hatályba lépő hatos csomag büntetési szabályozását megszigorítják, a túlköltekező tagállamokat az unió automatikusan pénzbüntetéssel sújthatná, hacsak a tagállamok minősített többsége nem mond erre nemet. Ezt korábban éppen német–francia követelésre vették ki a csomagból, ám június óta a válság mélyülése megváltoztatta a két ország vezetőinek álláspontját. Jogbizonytalansághoz vezethet azonban, ha a vonakodó tagállamok miatt tényleg csak kormányközi szerződésben tudják elfogadni az új feltételeket, az EU-s intézmények ugyanis 27 országhoz tartoznak, külön országcsoportokkal nem foglalkozhatnak.
Kormányközi szerződések
Ennek ellenére a pillanatnyilag legvalószínűbb forgatókönyv szerint tizenhét euróövezeti ország és legalább hat további európai uniós tagállam új kormányközi szerződést köt annak érdekében, hogy új szabályokat vezessenek be a pénzügyi fegyelem szigorítására – jelentette be Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfői tanácsának elnöke. Sarkozy szerint elsősorban az egyes pénzügyi szabályok alól kivételezést követelő London álláspontja akadályozta meg, hogy 27 országos kompromisszum szülessék. Ezt Angela Merkel német kancellár ugyanakkor megerősítette: később további országok csatlakozhatnak is a megállapodáshoz.
Van Rompuy elmondta, hogy azért döntöttek az új szerződés mellett, mert az gyorsabb folyamatnak ígérkezik, mint egy alaposabb alapszerződés-módosítás. A kormányfői tanács elnöke megerősítette azt is, hogy megállapodtak: a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kétoldalú alapokon nyújtandó, a tervek szerint összesen 200 milliárd eurós kölcsön opcióját dolgozzák ki. Ebben szintén részt vesznek némely, euróövezeten kívüli tagállamok is. Egyetértés volt abban is, hogy felgyorsítják az euróövezeti ideiglenes stabilitási mentőmechanizmus kapacitásának emelését, az állandó mechanizmus működésének kezdetét pedig 2013 nyaráról egy évvel előrehozzák. Az új intézkedések közül Van Rompuy kiemelte a deficittúllépés miatti szankciók automatikusabbá válását, ennek törvénybe foglalását, illetve azt, hogy az Európai Bizottsághoz már tervezet szakaszában el kell juttatni a nemzeti költségvetéseket. Megerősítette, hogy nincs már szó a magánszektor bevonásáról az esetleges további pénzügyi támogatási programokba.
Változatok módosításokra
A találkozó előtt a szerződésmódosítással kapcsolatos többféle álláspontot fogalmaztak meg a tagországok. Az egyik elképzelés a hosszadalmasabb, egyes tagállamokban akár népszavazást is megkövetelő módosítási folyamat, a másik az uniós alapszerződéshez csatolt jegyzőkönyvek átírása – amely nem igényel teljes körű ratifikációt –, vagy az a megoldás, amely a módosítás mellett bizonyos nemzeti érdekek védelmére garanciákat adna az érintett tagállamoknak.
A szerződésmódosítástól a mellette kardoskodó uniós vezetők azt remélik, a pénzügyi piacok számára is elégséges garanciának számít, hogy az eurózóna országai betartják a pénzügyi fegyelemre és az adósság visszafogására vonatkozó vállalásaikat. További tárgyalások várhatók arról, hogy ezeket az elemeket milyen megoldással ültessék gyakorlatba, illetve arról is, hogyan bővítsék tovább az euróövezet stabilitási mechanizmusát. Az előbbivel kapcsolatban a szerződésmódosítás szükségessége és mikéntje a fő vitatéma, az utóbbi esetében pedig az, hogy mennyire kapjon banki jellegzetességeket a mechanizmus. A tárgyalások alatt kiszivárogtatott euróövezeti nyilatkozattervezet szerint a bruttó össztermékhez képest mindössze fél százalékra csökkenne az általában megengedett strukturális hiány mértéke, amelytől csak a hosszú távú fenntarthatóság jegyében, kivételes gazdasági nehézségek idején vagy alacsony belső államadósság mellett lehetne eltérni. Ha a deficit elérné a három százalékot, "automatikus következményeket" vonna maga után, bár ezt a tagországok pénzügyminiszteri tanácsa többségi döntéssel megakadályozhatná.
Orbán: a parlament dönt
Orbán Viktor szerint Magyarország függetlenségét érinti az a megállapodás, amelyet péntek hajnalban fogadott el az Európai Unió 23 tagállama az uniós gazdasági válság kezelésére. A magyar kormány emiatt nem csatlakozott azonnal a megegyezéshez, a magyar álláspontot a parlamentnek kell megvitatnia.
Csehország és Svédország parlamentje állásfoglalásától tette függővé csatlakozását, Nagy-Britannia elutasította a megállapodás elfogadását, Orbán Viktor tegnap reggeli nyilatkozatában kijelentette: mandátuma nem terjed ki arra, hogy föladjon bármit is a magyar szuverenitásból, a kérdésben a parlamentnek kell döntést hoznia. Ennek márciusig kell megszületnie, így a parlamentnek bőven van ideje – közölte a magyar kormányfő.
