December hideg hónap, ezért oly jeges a hangulat a hokizásban. A legújabb menet a román–magyar meccsen december elsején (!) a 16 év alattiak válogatottjában kezdődött. Egyik román gyerek megszólította három magyar kollégáját, hogy beszéljenek románul.
A három gyerek – eléggé nem elítélendő módon – se szó, se beszéd, törülközőkkel megagyalta őt. Éppen elcsitult a cirkusz, amikor a román és a magyar válogatott összecsapott Csíkszeredában, és előtte elhúzták a román és a magyar himnuszt. A román válogatottban egy fél román (apja román, anyja magyar) és egy ukrán játszik, a többiek, 24-en magyarok. A román válogatott nem énekelte a román himnuszt, csak a magyart dúdolászta. Ez nem volt elég, ráadásul elfújták a székely himnuszt!
Nem tudom, hogy végre már miért nem tudjuk megérteni, hogy aki itt született, itt él, annak kutya kötelessége ismerni és lelkesedéssel dalolni a mindenkori román himnuszt. Ezen a téren nálunk nagy lemaradások lehetnek, ezért most be fogják vezetni, hogy az iskolákban minden hétfőn (de lehet, naponta) elénekeljék.
Az is megoldás lenne, ha minden magyar osztályba betennének egy-egy román gyereket, aki felszólítaná a magyarokat, hogy beszéljenek románul. Ettől javulhatna a magyar gyerekek romántudása és öntudata is. Törvényesíteni lehetne a későbbi Steaua–Csíkszereda meccsen elhangzott rigmusokat, mint például: "Ki a magyarokkal az országból", "Nem akarunk magyarokat Romániában" stb.
Nem volna szabad magyar neveket adni intézményeknek, sportlétesítményeknek, mert azokat nagyon nehéz és ezért hátrányos kiejteni a románoknak. Itt van mindjárt a Vákár Lajos műjégpálya, amit ennyi idő után is úgy írnak le a tekintélyes Adevărul újságírói, hogy Vakas Lajos. De 22 év alatt nemigen láttam helyesen leírni a román sajtóban a Tőkés László nevét, és más magyar politikusét sem. Aki román állampolgár, az román, vagy például aki Ukrajnában született, az ukrán, és kész.
Csak a múlt heti lapszámokban tallózva olvastam a következőket. Cím: A román Attila a fenyők királya. Különben úgy hívják, hogy Szoboszlai Attila, és 520 hektáron karácsonyfákat nevel Szilágy megyében. Aztán azt is olvastam, hogy a világhírű hegedűs és sómen, Edvin Martin ukrán származású, és itt, kérem, kapaszkodjanak meg, mert helyes magyarsággal ezt írták: Csüry Lajos néven az ukrajnai Tiszaújlakon született.
Próbáltam én régen például román egyetemi kollégáimnak, barátaimnak magyarázkodni, mikor előjött a kérdés, hogy mi miért szurkolunk például a magyar labdarúgó-válogatottnak? És bár nagy barátok voltunk, ők, ha a magyar válogatott bárki ellen is játszott, mindig a magyarok ellen drukkoltak. Azt kérdeztem ilyenkor, hogy ha például giurgiuiak lennétek, és úgy döntöttek volna a nagyhatalmak, hogy Giurgiu Bulgáriához tartozzék, akkor ti ettől rögtön bolgárnak éreznétek magatokat, a családban bolgárul beszélnétek, csakis bolgár iskolába járnátok, és ha netán a román válogatott a bolgárral játszana, akkor a bolgárnak drukkolnátok-e?
Tudják, erre mit válaszoltak? Azt, hogy az más, mert ők románok!
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.