Magasabb üzemanyagárak, további drágulások, vizitdíj-kötelezettség orvosi vizsgálatért, iskolák által szervezett pedagógusi versenyvizsga, összevont parlamenti és önkormányzati választások, módosított adótörvénykönyv, szigorúbb büntetések ittas autóvezetőknek – íme, néhány a változások közül, amelyeket a 2012-es év hoz.
A kormány tavaly év végén bocsátotta közvitára az új egészségügyi törvényt, amely ellen máris tiltakoznak a szakszervezetek. Az oktatási törvény alkalmazása többek között a pedagógusok versenyvizsgájában, az előkészítő osztályok beindításában hoz újat – mindkét ágazatban azonban nagy a bizonytalanság, számos a megválaszolatlan kérdés. Összeállításunkban arra igyekeztünk rávilágítani, milyen újdonságokat hoz 2012, melyek a legfőbb változások a hétköznapjainkat leginkább befolyásoló ágazatokban.
Drágul az üzemanyag
A magánszemélyek számára adóilleték szempontjából nem hoz különösebb változásokat az évkezdés. A legjelentősebb, hogy 5,5 százalékkal megnőtt az üzemanyagok luxusadója, ami nem csak a termék árának emelkedéséhez vezetett, de általános drágulást is előrevetít. Maradt viszont a kávé utáni luxusadó, holott immár második éve lebegtetik annak megszüntetését.
Az autók regisztrációs adójának ügyében egyelőre semmilyen konkrétum nem körvonalazódik, az alkotmánybíróság közeljövőbeli döntése azonban alaposan átrajzolhatja a térképet: ha a külföldről behozott használt autók regisztrációs adóját alkotmányellenesnek minősítik, igencsak felgyorsul a korábbi kárvallottak igényeinek érvényesítése.
A vállalkozói szféra számára jelentős könnyítés, hogy most már évente nem csak egyetlen alkalommal lehet módosítani az áfakörhöz való tartozás állapotát, hanem év közben bármikor.
Beteg, fizess!
Egyéves halasztással kezdte az új esztendőt az egészségügyi minisztérium, 2012. december 31-ig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a kórházaknak teljesíteniük kell a besorolásuknak megfelelő elvárásokat. Ebből kiindulva, nehéz biztosra állítani, hogy a tervezett intézkedések közül mi valósul meg, mi módosul az eredeti változathoz képest, mit halasztanak, illetve mely javaslatok kerülnek a szemétkosárba.
A vizitdíj bevezetése már nem bizonytalan, a kifizetése alól mentesülők körét is meghatározták, az összegében is megegyeztek a politikusok, már csak azt nem tudni, februártól vagy márciustól lép-e életbe, illetve mennyire tartják be a betegek és az orvosok. Az esetenként 5–20 lej közötti hozzájárulást szabályozó törvénymódosító rendelet novemberben jelent meg a Hivatalos Közlönyben, alkalmazási módszertanát legkésőbb februárig kell kidolgozni olyan formában, hogy összhangban legyen az egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó idei keretszerződéssel. Utóbbinak sorsa még függőben, mert bár az esztendő utolsó hetében a keretszerződés alkalmazási szabályzata megjelent a Hivatalos Közlönyben, az abban szereplő megszorítások miatt a családorvosok tiltakoznak ellene. Legfőbb kifogásuk, hogy naponta csak húsz beteg vizsgálatát finanszírozza az egészségbiztosító pénztár, ezen felül fizetni kell a konzultációért, és a huszonegyedik páciensnek már nem írhatnak fel ingyenes, illetve ártámogatott orvosságot, és nem állíthatnak ki küldőpapírt szakorvoshoz és laboratóriumba. A gyógyszerfelírásnak nemcsak számszerű, de összegszerű havi korláta is lenne, ami a családorvosok szerint összeegyeztethetetlen letett esküjükkel.
A kórházak a jelenleginél kevesebb ágyra kapnak finanszírozást, de a szerződött szám fölött is működtethetnek ágyakat, ezek fenntartási költségeit ellenben az egészségbiztosító pénztár nem téríti meg. Kovászna megye kórházainak tavaly 1480 ágyra volt szerződése, idén hetvennel kevesebbre kaptak jóváhagyást.
Ésszerűsítés címén a szaktárca szigorítja a gyógyszerellátás követését az egészségügyi programokban, takarékosságra hivatkozva tervezi a szakorvosok otthoni ügyeletének bevezetését, kórházak további összevonásával csökkenti az általa fölöslegesnek ítélt adminisztrációt.
Az új egészségügyi törvény a biztosítási rendszerben is hoz újdonságokat, egyelőre azonban a reformügynökök félrevezetik a lakosságot, és a nem létező magán egészségbiztosítókról tájékoztatnak. Jó tudni, hogy a magukat egészségügyi brókereknek nevezők által összeállított listáknak jelenleg nincs jogi értékük.
Kevés a biztos a tanügyben
A tavaly februárban életbe lépett 1-es törvény száztizenhárom cikkelye szabályozza a közoktatást, és több mint kétszáz a felsőoktatást. Ezek gyakorlatba ültetéséhez módszertani szabályzókra van szükség, amelyeknek törvény szerint nyolc hónap alatt kellett volna elkészülniük. Tekintve, hogy eddig a gyakorlati útmutatók csupán töredéke született meg, a törvényes előírások közül kevésről állítható, hogy ebben az esztendőben biztosan sor kerül alkalmazásukra.
Az óvodák és iskolák finanszírozásában már az esztendő első napjától változás állt be, január elsejétől érvénybe lépett a diáklétszám utáni fejkvóta. Igaz ugyan, hogy az intézmények ennek még nem érzik hatását, még nem állnak rendelkezésükre az idei költségvetés sarokszámai, de azt már minden pénzügyi központ tudja, hogy a beiskolázott gyermekek száma függvényében nagyjából mire számíthat. Annyi biztos, a háromszázas létszám alatti iskolaközpontok kiegészítő finanszírozásra szorulnak, mivel a fizetésekre és működésre, fenntartásra fordítható alapösszeg az ő esetükben nem lesz elegendő. Adott helyzetekben – mint az elszigetelt települések, egyetlen, kis létszámú pénzügyi központ egy helyhatóság területén, kisebbségi oktatás, illetve további kivételes esetek – a fejkvóta kiszámításánál nem az 1-es szorzót használják, hanem ennél nagyobbat, ennek módszertana ellenben még tartalmaz ismeretleneket.
A biztosnak számító újdonságok közül a pedagógusokat az iskolák szintjén tartott versenyvizsga érinti a leginkább, ehhez szorosan kötődik az új típusú vezetőtanácsok létrehozása, mivel ezeknek döntő szerepük lesz a működési és alkalmazási szabályzatok összeállításában, kivitelezésében és ellenőrzésében. Míg a pedagógusok versenyvizsgáinak nagy hulláma augusztus 1-jéig véget ér, utána az üresen maradt állásokat töltik be, az előkészítő osztály kötelező bevezetésének értelemszerűsége, illetve fölöslegessége igazán csak tanévkezdés után mutatkozik meg, ami ellenben a helyzeten nem fog változtatni, mivel törvény szerint ezeknek működniük kell. Egyelőre nincs nulladik osztályos tanterv és tankönyv, helyi szinten esetenként körvonalazódik, hogy az óvoda- vagy az iskolaépületben működnek-e majd ezek az osztályok, tanítók, illetve kettős képzésű óvodapedagógusok tanítják-e ősztől a hatéves nebulókat.
Az új tantervek és tankönyvek őszig még elkészülhetnek, de határidő nincs, mivel az oktatási törvény ezek fokozatos bevezetéséről rendelkezik, az új típusú érettségit leghamarabb a IX. osztályba indulók számára szervezik négy év múlva, ebben az évben a középiskolai felvételi módszertana sem változik, ellenben minden vizsgát szigorítanak, jobban ellenőrzik a hiányzásokat, és a rendszeres jelenléthez kötik a különböző támogatásokat.
Szigorúbb büntetés ittas vezetésért
Január elsejétől életbe lépett az új közlekedési szabályzat (KRESZ) módosított változata, amely számos változást tartalmaz. A leglényegesebb újdonság: egy évvel korábban juthatnak jogosítványhoz a fiatalok. A 17. életévüket betöltött személyek is jelentkezhetnek a jogosítvány megszerzéséhez szükséges vizsgára, ám csak akkor vezethetnek gépkocsit, ha az "anyósülésen" vezetési tapasztalattal rendelkező nagykorú személy ül.
A gépkocsivezetőknek fokozottan kell figyelniük az alkoholfogyasztásra: eddig csak akkor büntettek, ha a vérben kimutatott alkoholszint meghaladta a 0,8 g/l-t, mostantól azonban ha az említett érték elérte a 0,5-ös szintet, a rendőrök bevonják a jogosítványt, és 660–1475 lej közötti pénzbírságot rónak ki. Lényegesen emelkedett a kihágásokért kiróható pénzbírságok összege, és az is újdonság, hogy a rendőr pszichológiai vizsgálatra küldheti a gyorshajtáson ért gépkocsivezetőt.
Újdonság az új KRESZ-ben az agresszív vezetés meghatározása is. Ebbe a kategóriába tartoznak a többszörös sávváltást igénylő előzési manőverek, ha a gépkocsit kézifékkel fordítják meg, vagy ha túl közel áll meg egy másik gépkocsihoz. Az indokolatlanul hirtelen fékezés és a túlzásba vitt dudálás is kimeríti az agresszív vezetés fogalmát, és 60 napos jogosítvány-felfüggesztéssel sújtható.
Lejár a régi autók ideje
Az új környezetvédelmi illetékkel az újabb kiadású gépkocsik tulajdonosai járnak jól. Mint ismeretes, tömeges hisztériát váltott ki a decemberben előterjesztett új regisztrációs adótervezet. Az új szabályozás megjelenése azonban leghamarabb február végére várható, és az alkalmazási szabályzatról is csak annyit tudni egyelőre, hogy azt a jogszabály megjelenésétől számított 15 napon belül kell kidolgoznia és elfogadnia a kormánynak.
A készülő törvény értelmében az új illeték összege akár 25 százalékkal csökkenhet, azt azonban a 2007 előtt forgalomba helyezett autóknál is ki kell fizetni az első tulajdonosváltáskor. Akik 2008. július elseje után, a korábbi, nem EU-konform regisztrációs adó szerint helyezték forgalomba autójukat, visszakapják a pénzük egy részét.
Az autó árának bő kétharmada lenne az adó, a régebbi autók tulajdonosainak helyzete pedig szinte reménytelenné válik, becslések szerint 2,3 millió autó maradhat a tulajdonosok nyakán örökre, illetve hasznosítható a roncsprogram keretében. A külföldről behozott használt autók regisztrációja az ismert körülmények között zajlik.
Választásokra készülve
A politikai hadszíntéren is újdonságokkal érkezik a 2012-es esztendő romániai és erdélyi magyar szempontból egyaránt. Bő húszéves, sok mindent megélt demokráciánk alatt először fordul elő, hogy összevonják az önkormányzati és parlamenti választásokat. A kormánypártok jelentős megtakarításra hivatkoznak, ám a gyakorta emlegetett 21 millió euró még válságban is nevetségesen kis összeg ahhoz képest, hogy a demokrácia alapelvei sérülhetnek a hatalmon levők politikai érdekeit szolgáló intézkedések miatt. Ugyanis nem véletlenül alakult ki az elkülönített választás gyakorlata, ez szavatolta, hogy egyetlen párt se tehessen szert túlontúl nagy hatalomra. Az ellenérvek azonban nem kerekedhettek felül, győzött a többségi akarat, a kormányon levők érdeke. Nem lesz tehát két kampány, választási hacacáré – és ezt bizony aligha sajnálhatjuk, az üres ígéreteknek fele is bőven elegendő lesz megszépíteni válságtól elkínzott napjainkat.
Hogy az új és régi magyar pártok közül kinek kedvez majd az összevont választás, azt csak találgatni lehet. A nemrég megszületett EMNP időt nyer a pártépítésre, az MPP keresgélheti a megfelelő stratégiát. Az RMDSZ esetében van, aki úgy véli, jobb így, hiszen a helyi eredményekkel eladhatóak az országos jelöltek is, mások éppen az ellenkezőjét állítják, szerintük a polgármesterek, tanácstagok sem mentesülhetnek így az országos kudarcok árnyától. Az erdélyi magyarság szempontjából mindenképpen kedvezőtlen, hogy így a megegyezés reménye is eloszolhat, hisz nem kezdeményezhetőek tárgyalások az önkormányzati megmérettetés eredményeire hivatkozva. Három magyar párt jelöltjei szállhatnak ringbe polgármesteri, tanácselnöki székekért, három lista versenghet a tanácsok helyeiért, és legalább hárman-hárman hadakozhatnak a képviselői, szenátori mandátumokért.
