Hullámzó élelmiszerárak
Tavaly februárban ért zenitjére a világ élelmiszer-áremelkedése. A világgazdaság általános lassulása miatt az idén enyhülhet a globális élelmiszerár-infláció, bár ez csak kisebb mértékű lesz – állítja az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete, a FAO.
A szervezet új főigazgatója, José Graziano da Silva ugyanakkor úgy véli, az élelmiszerpiac hullámzása valószínűleg folytatódik, és a gazdasági bizonytalanság miatt világszerte több ember lesz kitéve az éhezés kockázatának. Az árak nem fognak olyan ütemben emelkedni, mint az elmúlt két-három évben, de jelentősen nem is csökkennek – valószínűsíti a főigazgató. A FAO élelmiszerár-indexe tavaly februárban érte el eddigi csúcsát.
Eladó a termőföld
A kis farmereket támogató civil szervezet, a GRAIN szerint Románia azon tíz ország egyike, ahol a legtöbb termőföld került külföldi kézbe. Legtöbb termőföldet afrikai és dél-amerikai országokban árusítottak ki, de nem kivétel egy sor ázsiai és kelet-európai ország sem (Libéria termőterületének 67 százaléka például idegen kézben van). Románia, a maga 700 000 eladott hektárjával Európában az első helyen áll – írja a Lumea satului mezőgazdasági szaklap. Csehország mezőgazdasági területének 4, Ukrajna 3 százalékát adta külföldi kézbe. Romániában leginkább a gabonakereskedelemben, illetve az élelmiszeriparban érdekelt multinacionális cégek, bankok, beruházási és nyugdíjalapok, de itteni céget működtető magánszemélyek is vásárolnak termőföldet.
Őszi vetésterület
Magyarországon az őszi vetés területe 1 700 000 hektár, amely gyakorlatilag azonos nagyságú az előző évivel – áll az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb összegzésében. Az Agrárgazdasági Figyelő legújabb számában közzétett tájékoztató szerint a gazdálkodók a vetési munkákat november végére befejezték. A búza – durumbúzával együtt – vetésterülete 1 083 000 hektár, nyolc százalékkal több az előző évinél. Az ország búza vetésterülete évek óta egymillió hektár körüli. Az őszi árpa (mintegy 180 000 hektár), a tritikálé (113 839 ha) és a rozs (36 596 ha) vetésterülete kis mértékben nőtt az előző évhez képest. A szakemberek megjegyzik: a szárazság miatt a kalászos növényi kultúráknál lassú és vontatott volt a kelés, további fejlődésükhöz jelentős mennyiségű csapadék kellene. A csapadékmentes ősz leginkább a káposztarepcét érintette. 282 000 hektáron vetettek repcét, amely 15 000 hektárral több az előző évinél. A vetésterület az utóbbi öt évben folyamatosan emelkedik ennél a kultúránál. Ugyanakkor a száraz időjárás miatt a vetésterületek nagy részén a repcetermés bizonytalan, vannak gazdák, akik már kiszántották a teljes vetést. A várható kár a szakértők szerint enyhíthető, ha a gazdák mással vetik be ezeket a területeket tavasszal. A hónapok óta tartó – csak decemberben szűnő – szárazság miatt búzából és kukoricából is kevesebb lesz a termés az idén, ha a télen nem esik további jelentősebb mennyiségű csapadék.
